Biorezonancia

Tegnap voltunk a homeopata doktornőnél.
De ha a legelejéről kezdeném, akkor az lenne, hogy 4 és fél óra kolbászolás után megkaptam a leleteinket a BMC-ből. Ugyanis kikértem és az enyémet meg is kaptam, de a páromét nem. Azt ám csak meghatalmazással.
Szóval az az egy spermiogram, ami nem volt nekünk, azt majd 5 órába tellett megszerezni... így nem tudtam elmenni a szokásos kineziológiára, de valahogy úgy érzem, hogy nekem nem is használ. Már októbertől valami változás azért lehetne. Szóval lehet hogy hanyagolom ezt a rész.
Pistinek hál' Istennek jót tesz, úgyhogy ő jár szorgalmasan.
Visszatérve a spermiogramra.
De legalább láttuk feketén-fehéren a számokat... 49% nem mozgó :(
Ezt nem is tudtam eddig mert a doki csak azt mondta, lombik, mert rossz a morfológia... Mivel amúgy is annak indultunk neki külön nem stresszeltük magunkat vele. De most a drnő kérte. Hát vittük.
Du-án 16.00ra mentünk Vácra, és mivel mindkettőnket vizsgált ezért 18.00 után végeztünk.
És ott jöttünk rá hogy mi a biorezonancia.
Ránk tesznek pár pántot és a rezgéseink alapján mérik hogy hol van valami gond, milyen szintű és mivel kell kezelni.
Mivel nincs elzáródva a petevezetőm - legalábbis tavaly még nem volt - és vitaminokkal helyre lehet rázni a hadsereget is most bizakodom hogy akár spontán is sikerülhet. De a nyári lombik mindenképp!!!!
Feltéve ha Pisti tábornok szedi a gyogyikat. Ő is és én is sok bogyót kaptunk, tanácsokat amiket elég nehéz lesz megfogadni, de muszáj lesz.
Pl.: nem isszuk a tejet egy darabig, helyette kefír, joghurt.
És mivel Pistinél a nap legkorábbi étkezése az ebéd, így neki is mostantól kötelezően be kell vezetni a reggelit. /no nem mintha én nem téptem volna ezért már évek óta a szám/ Valamint lúgosítunk.
Háát nehéz lesz. Én például a tejet tejjel típus vagyok és ha unom akkor tejeskávé... :)
De ma már kefíreztem. Valamint részt vettem ilyen mágneses - vagy valami hasonló kezelésen - Vácon.
15 alkalom, reméljük helyrerakja az immunredszert és minden szempontból jót tesz nekem.
Pistinek nincs külön a kezelés csak a bogyók és egy hónap múlva kontroll. De ő amúgy is megy a kinezhez.

Halk gratula, amitől kiráz a hideg...

Már régóta megfogalmazódott bennem valami a halk grauláció és a van baba, nincs baba dilemma kapcsán!!! Mármint az a tény, hogy egy - egy fórumon odaírják a kismamának, hogy jajj de jó, de csak halkan gratulálok.... Főleg olyan esetében aki már évek óta kínlódik.

Én jelentem másképp látom már ezeket a dolgokat...

Én úgy gondolom, akármi is a kimenetel a tesztek kapcsán - persze tudom akarja mindenki a babát, én is, és nagyon le lehet törni mint a bili füle - de az nagyon nagy szó, hogy valakivel történik valami....
Ha meg is jön, de volt két csíkos tesztje, ha a hcg nagyon alacsony és elkönyvelik hogy ez a hónap nem jött össze, vagy mondjuk lesz lombikkal egy kimutatott biokémiai terhesség.... Az akkora nagy dolog!!!
Én nekem még semmi ilyen nem volt!!! Életembe csak akkor láttam két csíkos tesztet amikor a tüszőrepi szuri után direkt kiptóbáltam másnap reggel. - az ugye tele van hcg-vel és naná hogy két csík lett - de ezt csak úgy magamnak.
De az hogy a nagy ürességen kívül valamit produkáljak olyan még nem volt... Tehát ha van csík ott már van baba, vagy legalábbis a testünk megmutatta hogy igenis ez a nő teherbe tud esni!!! Én a legutóbbi lombik eredmény előtt is feszt azon agyaltam, hogy ha már egy biokémiai lenne, már annak is hogy örülnék. Dehát még az sem lett....
Szóval, ha én egyszer akár majd a halvány csík, vagy alacsony hcg szinthez elérek és esetleg még minden képlékeny akkor is:
kurva hangosan gratuláljon nekem mindenki!!!!!! Ne halkan, hangosan!!

Sport, diéta

Azt hiszem még nem írtam hogy most új célom a fogyás. Persze mondom ezt úgy hogy a diétámat konkrétan semmibe vettem a sikertelen beülti után....

Na, de majd most, vagyis holnaptól.... Le sem merem írni hány kiló vagyok....

Meg ha egy picit jobb idő lenne elmennék megint futni....

Másfél hónap az esküvőig. Mégsem mondhatják hogy kövér a menyasszony....

Homeopátia, vajon ez használ?

Ma mentünk egyeztetni az esküvőnk helyszínére Dabasra. Megbeszéltük a menüt, hogy ki mikor és hol lesz, minden apróbb dolgot.

Aztán itt is szóba került, az a tény, hogy Nekünk még mindig nincs babánk.

A tulaj hölgy nagyon aranyos volt. Elmondta hogy nekik ugyan van 3 gyerekük de ők minden baj esetén egy homeopátiás doktornőhöz járnak Vácra és ott elég sok pácienssel találkoztak akik szintén meddőség miatt voltak nála.

Állítólag bemér valami kütyüvel megmondja hogy mi, merre és meddig, és utána kell homeós bogyókat szedni.

12.000 egy alkalom/fő. Mivel ugye ketten megyünk az 24.000, de ahhoz képest hogy már mennyi pénzt kifizettünk már eltörpül sajnos. Úgy döntöttünk egy próbát megér.

Holnap 16.00 ra megyünk hozzá, feltéve ha el tudunk indulni, mert már most is elég nagy hóvihar van, ki tudja mi lesz holnap.

Egyébként szintén holnap megyek a kineziológushoz is. Az meg megint 5000, sőt a héten Pisti is megy. Még 5000 szóval inkább nem is számolgatok tovább....

Ma van a szülinapom. 25 évvel lettem öregebb a képen lévő babától.... :) és még megvan az a ruhácska! :)

Szépülünk, de nagyon ám!!!

Tegnap vége lett a több mint egy hónapos huzavonának már ami a lakásbelső építését, szépítését, újítását jelenti. A hétvégén kifestésre került a leendő babaszoba is és vettünk bele egy komódot hogy ne legyen olyan üres. És holnap bekerül a szőnyeg is. Meg majd egy ágy vagy matrac lesz a következő mert amíg nincs lakója addig jó lesz vendégszoba félének. Persze már most olyan mint egy babaszoba mert betettem a komód mellé egy székszonyás széket masnival és arra, valamint a komód tetejére is tettem a egy-két macikát. Ez van. Most olyan kis szép. Lehet, hogy ha látja a kis babalélek, hogy neki milyen szép helye lesz akkor talán előbb jön hozzánk....

 

Ilyen lett / a virágok helyére képzeljük a kiságyat és a pelenkázót.../

A hét elég húzós, ide-oda rohangálós lesz Nekem. Bár ha nem így lenne meg is őrülnék... Én már csak ilyen kis mozgós vagyok. Ma találkoztam az egyetlen fiúbarátommal. /Igen nekem ilyen is van. /

Megbeszéljük 3 havonta az élet dolgait aztán ki merre lát! :) Persze jön az esküvőre is!!

 

Apropó esküvő. Lesz nyitótáncunk. Mivel azonban táncolni egyikőnk sem tud, nemhogy bécsi keringőt, ezért kikövetkeztethető,  hogy egy-két órát nem árt majd vennünk. Szóval ma a tánctanárral is találkám volt. Hetente jön majd hozzánk kb 3 órás időtartamokra. Jövő héten lesz az első alkalom. Húh már nagyon várom, remélem jó lesz. Állítólag a jó táncórák olyanok mint a párkapcsolati terápiák. Összehozzák az embert.

Bár hál' Istennek azért minket nem kell összehozni bajos is lenne ha esküvő előtt ilyen gondok lennének. De tény az, hogy amióta együtt vagyunk azóta minden hónapra rányomja a bélyegét a sok sikertelen babás próbálkozásunk. Nem veszekedés, sokkal inkább súrlódás meg szomorúság van miatta! Azután megint minden jó, azután meg megint megjön.... :( Pisti szegény meg rángathat ki a letargiából... Szóval ideje lesz ezt félre tenni és a táncórák során jókat ökörködni egymással. Majd meglátjuk. Jövő szerdán minden kiderül.

Eszméletlen az időjárás március 15-én.
Tegnap a barátnőm elakadt a havazásban valahol Komárom mellett. Most egy rendőrségen ül és várja hogy jobb legyen az idő és jöhessen haza. Iszonyat sokan ragadtak az utakon. Bevallom jó lenne az embereknek segíteni, de nem tudunk mit csinálni és ez nagyon rossz.

Mi nem mentünk sehová, itthon vagyunk és csinosítjuk a leendő gyerekszobának valót. Az utolsó simítások és a hétvégén már készen leszünk.
Aztán már csak a kerítés marad...

Mivel kitaláltuk hogy legyen nyitótánc az esküvőn - de ezzel egyidejűleg rájöttünk hogy egyikőnk sem tud táncolni - jövő héten találálkozunk egy tánctanárral, aki ha minden jól megy jövő hét végén már jön is hozzánk oktatni. Kíváncsi leszek.
Plusz elkezdtem egy kicsit visszafogni a kajálást mert a beültik alatt csak híztam, valamint a köztes hónapokban sem mertem mozogni, mert bennem volt a remény, mi van ha most spontán megfogant... szóval nem tornáztam semmit.
Hétfőn elmentem egy edzőterembe, de soha többé, legalábbis oda, mert aki nem színtiszta márkás holmiban edz azt kinézik. Mint engem.
Szóval majd futkározom itt a környéken....

Örökbefogadás

Nincs nap, hogy ne gondolnék erre. Olvasgattam blogokat, információkat szerezve a témáról.

Reálisan - ahogy én leszűrtem 3 éven belül kapnánk ujszülöttet - Most 26 éves vagyok.

Az, hogy valakinek a 9., 10. lombik sikerül csak, hát az előtt le a kalappal, mindkettőjük előtt, hogy voltak ennyire erősek és kitartóak. Én nem tudnék ilyen lenni. Pisti igen, de én nem. Maximum úgy hogy már várakozunk arra hogy babát kaphassunk. És mivel kb két termékeny évet prognosztizáltak az orvosok - amiből egy letelik ez év júliusában - így még a 27 születésnapom előtt jelentkeznénk tanfolyamra. Aztán ha szerencsénk lesz 30 éves korom előtt kapunk babát, ha esetleg nem, akkor is  legalább tudom hogy 31 éves koromra már rég anya leszek.

Ezzel kapcsolatban már párszor beszélgettünk Pistivel. Én ezt a megoldást kezdetektől fogva sosem vetettem el.
 Mielőtt még nem kezdtünk bele a lombikokba, Pisti azt mondta hogy nem szeretné ezt, nem szeretné más gyerekét. Azóta változott a véleménye- főleg hogy összejárunk kisgyerekesekkel - azt mondta, hogy ha másképp nem lesz akkor így lesz babánk....
Olyan cuki. Úgy szeretem. Azért hallottam már olyat is hogy valaki nem volt hajlandó elmenni spermavizsgálatra, vagy épp az inszem előtti napon  összevesztek és nem ment el mintát adni a férj. Ő soha nem csinálna ilyet! Tudja, hogy miért küzdünk és reálisan látja a dolgokat.
És úgy örülök, hogy már az örökbefogadás témát sem tekinti idegennek. Mármint hogy nem azért mondja rá, mert én nagyon szeretném, és majd ha oda jutunk akkor nem azért jön majd velem mert én akarom. Hanem mert ő is.  Persze nem ezt az időpontot várom nagyon, hanem azt hogy a nyári lombik sikeres legyen! De azért nem árt előre gondolkodni.

Azt olvastam még hogy amire a párok kezében a végleges határozat az kb. félév. Nem tudom, biztosan, hogy így van-e, de ha igen, akkor - tekintettel arra hogy márciusban van a szülinapom - akkor azért október végén el kellene kezdenünk. És hogy miért a szülinap köré csoportosítok mindent?
Egyrészt mert ha most rögtön, azonnal, elindítanánk a kérelmet, úgy érezném, hogy ezzel lemondok a sajátról mivel még ezt a nyarat, őszt beterveztem magamnak. De ha egy picit várunk és nem sikerül akkor még szerintem mindig időben vagyunk. És már akkor az sem lenne akadály, hogy ha a várakozási idő  közben esnék teherbe.
Nem mondanám hogy nem kell az örökbe adni kívánt kisbaba csak a saját. És szerintem így a jó, ilyen lelkülettel kell ennek nekimenni....

De most mindenekelőtt várjuk a nyarat.... meg a lánybúcsússágot, az esküvősséget, a nászutasságot... :) :)

 

 

Mindennapok

Mivel felmondtam az első stimuláció előtt ezért most nincs állásom. Szóval azt is keresnem kell lassan. Elvileg most ideális lenne ha felvennének, mert ha június végén elmennék stimulációra az már talán nem lenne akkora gond ahol dolgoznék.

Másrészt attól, hogy lány vagyok minden ház körüli dologban imádok és tudok is segíteni - mert ezzel is érzem hogy a miénk!!! - szóval most felújítunk, létrehozunk itthon dolgokat amihez jó ha itthon vagyok mert jószerével ketten csináljuk.
A mostani beülti után is voltak munkák de ahhoz itt volt egy szakember úgyhogy én nem csináltam semmit. Kész lett tegnap a tetőtér beépítése. Már csak a gerendákat kell lefestenem.
Pistivel úgy beszéltük meg hogy ha kész a tetőtér akkor az egyik kisszobában lévő, eredetileg a tetőtérbe szánt cuccokkat felpakoljuk, kiürítve ezzel a szobát és az lesz a gyerekszoba. Kifestjük és függönyt veszünk bele. Bútorokat nem, azért vagyunk annyira babonásak. De kifestjük szépre.
A felcuccolás megtörtént, így hétvégén pénteken és a hétvégén a festés lesz a feladat. Persze szegénykém pénteken itthon lesz, szombat, vasárnap meg dolgozik.De addig jó!!!! kopp, kopp, kopp

Ha ezzel megvagyunk akkor a kerítésünket is meg kell csinálni új falapokat rakni, lefesteni. És a telek körüli részhez földet hozatni és befüvesíteni. Ezt is ketten fogjuk csinálni, olcsóbb, jobb és olyan jó ketten együtt ténykedni az otthonunkért.

Aztán pedig május 18-án fogunk összeházasodni...Ha minden úgy megy ahogy gondoltuk kb 90 vendégünk lesz. Mivel Nekem vannak rokonaim vidéken akik aznap fognak érkezni, így a lakodalom 12.15 kor kezdődik. Lesz egy ebéd, aztán elmegyünk aztán következik a polgári esküvő - templomi sajnos nem lesz - majd vissza az étterembe, nyitótánc, miegymás vacsora, stb.
Ezt az esküvőt húztuk halasztottuk a baba miatt és tavaly nyáron úgy foglaltuk le a szolgáltatókat hogy igen május 18, de még decemberben visszaszólok hogy ne tegyük-e át októbberre. Mert ott volt a szeptemberi és októberi lombik. Aztán sajnos már októberben szóltam hogy marad a május.
És akkor jött a másik remény. Mégiscsak kismama leszek az esküvőnkön mert most márciusban beültetés, és pont akkor taposom majd a 14. hetet.
Ez végett úgy volt hogy nem lesz menyasszony - és menyecsketánc, nem lesz leánybúcsúm és majd csak óvatosan húzzák össze a ruhácskámat mert mert.... De jó lett volna.
De nem lett. Péntek óta egy csapásra más szelek fújnak. És rögtön pozitívumokat kerestem.

- tudok segíteni itthon a munkában, nem kell még külön pénzt fizetnünk azért hogy valaki jöjjön;

- és még ha meg is csinálnak mindent, egy férfi nem úgy tud összetakarítani, hogy az a nőnemű személynek megfelelő legyen. Én pedig állandóan zsongok, hogy tisztaság legyen;

- amióta itthon vagyok leállamvizsgáztam, most elkezdtem egy számviteli képzést, hátha leteszem;

- jön az esküvő és legalább azzal elfoglalatoskodom, hogy Pistinek ne menjen az idegeire mire oda jutunk;

- és hát, mi lenne ha nászúton összejönne spontán.... :)

Lényeg a lényeg. Ha ez a crinone gél amit progipótlás gyanánt kapok nagyon nem borítja fel a 28 napos ciklusaimat akkor június 30-a magasságában adhatom be magamnak az első szurikat a stimulációhoz....

A legutolsó, gyatra 0-ás hcg tegnap derült ki. FER +7. napon elmentem magánba vérvételre mert nem akartam ezt a hétvégéket kétségek közt tölteni. Mert a hivatalos eredményhirdetés 11-én lesz. így hogy már tudom, nem lesz érdemes kivárni a soromat. Elmegyek reggel a vv-re aztán hazajövök és majd telefonon érdeklődöm.

Tegnap iszonyatosan magam alatt voltam. Ma is.
Feküdtem 5 napig rendületlen. És semmi! De úgy semmi hogy 0! 3 beültetés. Komolyan mondom egész nap az volt a fejembe hogy ettől még az is jobb ha van egy érték de az csak csökken.... Persze az csak biokémiai terhesség, de akkor legalább tudom hogy terhes tudok lenni. Mert így nem tudom. És az a szörnyű hogy nem tudom mi lesz így... Eddig mindenért meg kellett küzdenem az életben de nem volt gond mert mindig tudtam hogy úgyis meglesz. Nem volt állásom, oké majd lesz. Lakhatás! Olyan nincs hogy ne legyen. Főiskola, halasztok, de jövőre befejezem, meg is történt. DE EZT NEM TUDOM. NEM TUDOM!!!!!Nem is azt hogy mikor,hanem azt hogy képes vagyok-e rá...

Tinikorom óta valahogy ott bujkált bennem hogy lesz gyerekem, de nem lesz egyszerű…

2010 novemberében találkoztunk mi ketten! Ő 29 volt akkor, túl egy váláson gyerek nélkül, én 23 teljesen egyedül , és 2 hónapja léptem ki egy kapcsolatból. / Kiléptem? Nem kidobtak 2 és fél év után mert kiszerettek belőlem. Persze lehet, elég nagy szám van, lehet tényleg rászolgáltam.  /

Szóval a november… Netes szerelem, bár sosem adtam hitelt ezeknek a dolgoknak. És mégis. Szerelem és szerelem és nagyon nagy szeretet ami ezután következett. 2011. januárjában össze is költöztünk és már előtte úgy voltam vele, hogy IGEN, ETTŐL AZ EMBERTŐL szeretnék gyermeket és ha már most lenne,  az lenne a legnagyobb boldogság! És be voltam zsongva a gondolatért!! Én, aki 2010 júliusban még szinte sírva ment orvoshoz hogy két szemet kihagytam a tablettából és úristen mi lesz most….

2010 októberben hagytam abba a fogigátló szedését és hát valahogy nem akart megjönni. A nőgyógyásztól kapott gyógyszer hatására januárban megjött, majd elmúlt és megint nem jött vissza. Újabb gyógyszer, majd talpreflexológia mert nagyon sok embernek ez hozta meg a sikert. Aztán valóban menstruáltam 2011. májustól de más nem történt. Minden hónapban remegve vártam, ugye nem jön meg. Aztán szeptemberben megkaptam az arculcsapást. Magának nincs is peteérése!!

Úristen akkor csináljuk már hogy legyen!!! Ez már egy másik orvosnál történt. Csinált! Clostyval.

És nézetett terheléses cukrot és inzulint két pontosat nagyon jó eredménnyel. HSG / petevezeték átjárhatósági vizsgálat/:  persze tök negatív. Spermiogram: lehetne jobb is, de az ágyban, párnák közt fogantatáshoz még jó.  3szor 3 havi Clostylbegytes kúra után sem lettem terhes, csak 14 kilóval gazdagabb,  míg végül felkerestük a Meddőségi Centrumot. Már a gondolattól is kirázott a hideg. Milyen szó már az hogy meddő???

Elég élelmes vagyok, úgyhogy pikk-pakk elintéztem mindent csak hogy mehessek a konzultációra… Ez pusztán azt jelenti hogy utánajártam hogy milyen vizsgálatok szükségesek és már a kész eredményekkel ballagtam a János kórház 9-es épületébe… Közben felmondtam. Igen, mert egy panaszkezelésen dolgozni és az ügyfélszolgálatot is vinni úgy hogy éjfélkor mászok haza nem éppen bababarát….

Két aprócska vizsgálat hiányzott már csak: egy vadi új spermiogram és egy Anti Müllerien hormon /AMH/ érték. Az eredmény: iszonyat rossz morfológia és női részről korai petefészek kimerülés. 25 évesen????  Ezmiez?

 Nem tudják. Talán a sokéves fogamzásgátló, akár a sor s.ar amit megeszünk…. Mindegy is, megyünk lombikra. Mindez 2012. augusztusában hangzott el, és a hónap végén már buzgón szúrtam magamba itthon az injekciókat. napi 3-at 10 napig. Hurrá, lesz babánk! Nekünk!!!!!!  Minden jó lesz!!!!

Eljött a petesejtleszívás ideje. 2012. szeptember. A prognózissal ellentétben altatásban. Életemben nem voltam kórházban, csak látogatni, akkor is csak a pulcsimmal érintettem a kilincseket, nemhogy altassanak és abba az ágyba feküdjek…brr…

De most élveztem hogy idáig eljutottam, én voltam a legjobban bezsongva a szobában! Hisz nemsokára KISMAMA leszek!! Csak altassanak már!! Haladjunk már!! Egyébként ilyen vagyok mindent most akarok! Rossz dolog ez a hozzáállás tudom,ó, főleg – mint utóbb kiderül-  e kérdésben….

Az orvos felkészített, hogy kb 5 petesejt lesz a leszívásra mivel nem reagálok olyan szuperül az emelt adag injekciókra  mint kellene.  És kérdéses hogy lesz e elég érett az ICSI-hez, vagyis ahhoz, hogy a párom spermiumait belefecskendezzék, majd utána osztódjanak. 

A leszívás utáni ébredésre nem emlékszem. A párom szerint énekeltem és úgy hadonásztam a kezemmel hogy majdnem kitéptem az infúziót a kezemből. Arra ébredtem, hogy ott van, simogatja a lábamat és vár. Vár hogy felébredjek, jobban legyek, mert ő ebben a helyzetben még tehetetlenebb. Azonkívül hogy mintát adott, más nem nagyon tud tenni.  Csak ott van Velem, szeretget….

Aztán eljött a pillanat. Jön a biológus. Párom kezét szorítom, szorítom. Ha azt mondja hogy nincs érett petesejt, beleájulok az ágyba… De van!! 9, szép, érett!!! Ez a gondviselés. Ha eddig csak 90 % ban hittem a sikerben most már 120 %ban. Milyen jó mennyiség és minőség lett!! Tuti sikerül a teherbeesés.

A megtemékenyítés után 6 db 5 napos blaszto baba lett. Vagyis 5 nap után mentem beültetésre. 2 blasztocysztát kaptam vissza. 4-et lefagyasztottak.

Előtte a 2 beültetendő blasztót megmutatták monitoron. Egyszerre fényképeztem és sírtam. Mosolyogtam amikor ismét a műtúasztalon voltam immár érzéstelenítés nélül hisz most kapom vissza a babáimat!!! Nagy pillanat volt! Még az órát is megnéztem hogy később dokumentálhassam, ekkor és ekkor kaptam vissza őket.

Majd várakozás, fekvés, napi fél kiló túró és fehérjepor, hogy elkerüljük a leszívás szüvődményét , a hiperstimulációt és segítsem a babókat beágyazódni. Az eredmény: hcg 1. Nem sikerült.

Mindketten végigsírtuk a hazautat…

Nem gond, az első senkinek sem sikerül… Majd a következő. Átnézzük a dokival a vaskos mappámat. Az alacsony AMH-t leszámítva minden ok Velem. Októberben szinte rohantam az orvoshoz hogy kérek vissza 2 fagyibabát!!!  Rendben volt peteérés, így csak a tüszőrepesztőt kellett magamba szúrni. Megvolt a beültetés, várakozunk, nem fekszem, neeem. Biztos ezért nem sikerült az első. Mindent csinálok úgy, mintha mi sem történne, de csak finoman.  Valahogy nem jött be. Hcg 0. Konkrétan el sem indult semmi.

Megint átnézzük az anyagom, minden jó. Tuti jó. Orvos szerint 3 sikertelen lombik után el lehet menni kromoszóma vizsgálatra és méhtükrözésre de most még nem kell… Nem érdekel. Mi most megyünk!! Kromoszóma: negatív! Méhtükrözés: szinte az altalás utáni kábulatból azt vártam, hogy az orvosom azt mondja, cudarul néztem ki belülről,itt volt a gond, de most már rendbetettek. Hát nem így lett. Méhtükrözés: negatív, minden csodaszép odabenn. Hát akkor?

Aztán eszembe ötlött a terheléses cukor. Sok mindent olvastam, hogy valaki IR-es és ezért nem ágyazódik be a babó, hátha ez a gond. De hát már csináltak ilyet nekem korábban is. Igenám de most elmentem MAGAM. Magam mert senki nem mondta, javasolta, vagy küldött volna. 3 pontos cukroslöttyös ivós vizsgálatot kértem melynek kiértékelésekor az endokrinológus majdem hanyatt esett, hogy ez nagyon rossz és azonnali gyógyszer, diéta, és mozgás. Úristen! Itt a megoldás!! Ez a bajom! Ezért nincs gyerekem!!! Mindez kiderült 2012 október végén. Biztos, ami biztos elkezdtünk kineziológushoz járni mindketten. Azért hogy egy kicsit a lelkünket is tegye rendbe valaki.

A diéta után másfél hónappal már sokkal jobb értékeim lettek.  Ez év februárban csináltattam még egy kontrollt, hogy tuti jó-e minden, és igen! Mehetek vissza a maradék 2 fagyibabáért mert jók az értékek. Most már beágyazódnak.

Januártól kezdve két hónapon át napi 8 féle gyogyit szedtem melyek vitaminokból, jódból, szelénből és az IR gyógyszeremből állt. Szintén saját szakállamra a beültetés előtt 1 héttel elkezdtem szedni a vérhigítót és ittam a vörösbort, hátha ez hozza meg a sikert. 2013 februárban megvolt a beültetés. És meglett a vérteszt eredmény. Hcg: 0…

Szóval itt állok 5nap fekvés után és diéta tartás és , gyogyik után … Semmi nem történt! Nem tudom mi lesz ezután… Mindig ez a maradék 2 év jár a fejembe. Még korábban felhívtam  a TEGYESZT hogy hogy működik az örökbefogadás. Ujszölött családba érkezése kb. 3 év. Ez szíven ütött.

Megbeszéltük, hogy jövő februárig adunk időt a saját babáknak – persze utána is próbálkozunk – de ha februárig nem lesz siker, akkor jelentkezünk, hogy szeretnénk örökbefogadni egy kisbabát. Akkor leszek 27 éves. És talán 30 éves koromra legkésőbb – más úton – de ANYA leszek.

Szóval ettől egy kicsit megnyugodtam. De tudom, muszáj megnyugodni és előre nézni, mert gyakorlatilag mióta együtt vagyunk, minden hónapban lekonyulok. Nem jó ez így. Minden ciklus aktuális 28-ik napjától egy hétig megy a veszekedés, stressz, szomorúság. Párom pedig újra és újra kedves és nyugtatgat. 100% optimistán.

Én már rég elhagytam volna magam. De ő nem! Ráadásul ez év májusában elvesz! Engem!!