2014. november 26., szerda

Én is angyalka lettem egy kezdeményezésben

Mégpedig úgy történt hogy a Kretty már sokadjára mesélt a facebookon megbúvó zárt kezdeményezésről, ami nem alapítvány, nem pénzt kérnek, egyszerűen csak jóérzésű, segíteni akaró emberek gyűlnek ide ismeretség alapján, akik minden karácsonykor egy-egy gyerekőcöt megajándékoznak. 
Olyan gyerekek ők, akik állami gondozásban, vagy ugyan a szülőjével/szüleikkel élnek, de krízisotthonban laknak. A kezdeményezésbe bevont intézmények lakói minden évben írnak egy levelet a saját angyalkájuknak, hogy kik is ők, hol laknak, mit szeretnek csinálni szabadidejükben, és mi tenné őket boldoggá karácsonyra. 
Az általuk írt levél - véletlenszerű kiosztás útján - e-mailben érkezik meg az ő saját angyalkájához. 

Így kaptam én is. Nekem egy 1 éves 5 hónapos kislány kívánságát kell teljesítenem. A levelet az anyuka fogalmazta, aki mesélt a kislányról - egyes szám első személyben - és leírta, hogy a picilány a 4 testvérével együtt krízisotthonban lakik. (Krízisotthonok az olyan átmeneti szálláshelyek, ahol egy szobában biztosítják a család együtt élését, akik valami elől menekültek ide. Lehet ez akár az, hogy bedöntöttek egy kölcsönt így nincs fedél a fejük felett, azonban sokan vannak, akik az "apa" agresszivitása elől találnak itt menedéket.
A kislánynak babát és tanulókutyát valamint egy használt sportbabakocsit kértek. 
Aki szétosztotta a levelet mondta, hogy a keret összege limitált: 7.000 Ft, szóval a babakocsival ne foglalkozzak, ha esetleg valaki a csoporton belül felajánl, akkor kapnak. 
Nos aznap, ahogy a levelet megkaptam és kinyomtattam, munka után bementem egy boltba, és épp Anyunak meséltem telefonon, hogy mi az angyalka program. Mikor letettük a telefont, az eladó jelezte, hogy hallotta miről beszélek és neki van egy piros sport babakocsija, azt szívesen odaadná a rászoruló kislánynak. Nos én annyira meglepődtem, hogy csuda. :) Nem győztem mondani, hogy köszönöm, valamint ezért nem fogok/tudok fizetni... Azt mondja érti az egész lényegét, nem is kell fizetni, ő is angyalka akar lenni.
Vannak még melegszívű emberek!!
A kinyomtatott levelet otthagytam neki, valamint megígértem, hogy a hivatalos ajándékátadóról - ami december 21-én lesz - készítek képet és beviszem hozzá. :)


2014. november 21., péntek

A 20. hétben 1 év után

Szerdán 18+6 naposan voltunk a genetikai ultrahangon, szintén ugyanott ahol korábban, a Mátyásföld Klinikán. 
Elképesztő alaposan végignézték Bé-t aki most már 1100%osan kislány. 
Az agyát például úgy pásztázta a szonográfus, hogy a teljes képernyőn az agya volt és vonalzó szerűen milliméterről milliméterre átnézte. Mindene tökéletes, és mi annyira, de annyira büszkék vagyunk rá! Olyan jó hallani amikor sorolják, hogy a szervei, a lebenyek, a szem, fül, agy, gerinc és minden de minden teljesen rendben van. A vizsgálat alatt rengeteg kép készült, és a szonográfus - ahogy a 12. hetes ultrahangon is - a vizsgálat végén áthívta a főorvost, aki először átnézte a képeket, elmondta, hogy ez alapján elváltozást nem lát, viszont jelezte, hogy egy kicsit ő is ránézne a gyerekre. Szóval pluszban még ő is átsikálta a hasamat. Oké, hogy drága egy ultrahang, de szuperjó, hogy ketten is megszakértik. :) 
Mindkét doki tündér egyébként. A szonográfus annyira de annyira emberi nőszemély, hogy csúcs. A vizsgálat alatt is folyton magyaráz, és nem feltétlen azt, hogy mit csinál, hanem mindenféléről, hogy oldja a feszültséget. Eléggé megérintette szerintem a sztorink, mert a vizsgálat végén rámtette a kezét és azt mondta - olyan Krizsás szemedbenézősen - "Ez a gyerek egészséges Martina, menjenek el vacsorázni és igyon meg 2 deci bort." :) Nagyon szimpi volt, meg is ölelgettem. :) Legközelebb a 30. heti kötelező vizsgálatra van helyünk hozzá február elején. 
Sokat nyígtam mostanában, hogy nem érzem a gyerekem. Nos az elmúlt napokban 5-6 nap, már, mintha. Ebben a szonográfus is megerősített, mivel volt egy pont amikor magyarázott - az ultrahangfejet nem mozgatta - de rá volt nyomva a hasamra, és ő mondta, hogy érezte rajta keresztül ahogy ficergett. :)
Amiket érzek annál nem lehet még erősséget meghatározni. Hogy is mondjam, olyan, hogy naponta kapok 2-3 huppanást, vagy 1-2 rezgést. :) Ma reggel is huppant egyet a bal oldalon. Gyorsan elővettem a szívhangfigyelőt és odarakva éreztem, hogy valóban felvan, mert ott ficergett. Szóval érzem néha, kicsikét - remélem napról napra jobban - és biztosan tudom már, hogy melyik ő, és melyek a beleim. Csudajó, szavakkal le nem írható érzés! Annyira szeretem őt!!!! <3 <3

Akkor egy kép a Lelle babáról:


A gyógyszereimet -velük együtt a Mercformint is- már korábban leépítettem, és azóta olyan jó a cukrom hogy ihaj. Szerintem nem lesz gond a cukorterheléssel sem. Legalábbis remélem. 
Femibion 400-at szedek, és Magnerot-ot. Néha iszom Ca pezsitabit, na nem azért mert annyi abban a hatóanyag, hanem mert finom. 
És az állandó szerem az L-Thyroxin továbbra is, bár az adagját fokozatosan csökkentgettem. 75 mellett lettem várandós, emeltük 100-ra, majd 3 nap 100 és 4 nap 75. Most viszont - 0,9 TSH volt legutóbb - úgy szedem hogy heti 3-szor 75 és 4-szer 50. Jövő héten megnézetem ismét. Ha esetleg nagyon felment akkor az 50-et felviszem 75-re. 

Aztán tegnap voltam kismama relaxáción. Tulképp ami a nevében is benne van, relaxálunk, elképzeljük magunkban a babát, beszélgetünk az érzéseinkről, félelmekről. Nekem ez nagyon jót tesz, főként hogy az a csajszi tartja aki a kineziológusom is volt anno. 

És van még valami. Dátum szerint ma egy éve, - nap szerint tegnap-, hogy elment a Kisnyünyüt. :'( :'(  Akkor esett le az első hó is tavaly, és a Bolgárkertész utcában voltunk ultrahangon. (Korábban ott volt a Magzati Diagnosztikai Központ)


Soha de soha nem fogom Őt elfelejteni! Rengetegszer eszemben van, és megköszönöm neki is, hogy Bé baba most itt növöget a pocakomban. Asszem talán Est írta valamikor - bár lehet tévedek - hogy akkor van igazán megnyugvás, -de feledés akkor sincs -, ha az esemény fordulóján már ott az élő, fejlődő baba a pocakban. Náluk pont úgy volt, hogy amikor megszületett volna a kislányuk, ott volt a hasában a kisfiuk. 
Nos, csak reméltem, hogy esetleg a csoda ismét megtörténik velünk ez év novemberéig, és tényleg Nekem is megadatik, hogy amikor eljön/ne a fájdalmas nap, itt legyen velem a születendő gyermekem.

Megadatott, és itt van! És hál az Égnek, egészséges! 

Viszont azt álmomban nem gondoltam volna, hogy a Bolgárkertész közelébe nem mentem egy évig és pont tegnap vitt arra az utam, mert oda mentem a rá merőleges utcába kismama relaxra. Tettem is ott egy jó nagy kört mert alig találtam parkolóhelyet. Szívszorító és egyben mégis örömteli volt az érzés. Na jó, azért tegnap sikerült bőgni egy sort. De inkább azon, hogy milyen szerencsések vagyunk és milyen furcsa az élet, milyen a sors fintora, hogy pont egy év után - hasamban a Babával - vezet az út oda, ahol életem egyik legszomorúbb hírét közölték velünk.
És semmi mást nem tudok írni és csak ismétlen magam: Imádjuk ezt a Babát, és köszönjük mindennek és mindenkinek, hogy Bé velünk van! És a másik: Nem tudhatod, hogy mi lesz Veled holnap, nem tudhatod hol leszel egy év múlva. Nem Te irányítasz, de kárpótol az Élet, csak az idejét nem tudod. 

Mivel azonban nem jó a szomor, ezért mutatok: íme Bé járgánya:
ABC Design Mamba. Kifutó darab, a közeli Brendonokban már csak egy volt ebből a színből dobozában, a többi kiállítási darab.  Így megvettük. :) Annyira szuper és még annál is inkább szuperebb érzés! 
Egyébként jó masszív kocsi és jobbra-balra lehet pakolni az ülést, tehát a sportrész is lehet szemben velem ha azt szeretnénk. :)

És a végére a boldogság, imádat tárgya ismét:



 

Imádom! Imádom! Imádom! És alig várom a tavaszt hogy találkozzunk szemtől-szembe, és jól összeölelőzzem! :) :)

2014. november 11., kedd

Baba neme ápdét

Tegnap 17+4 naposan voltunk egy ultrahangon - természetesen nincs gond hál Istennek, - csak már rég láttuk Bé-t, és kezdett elborulni az agyam. Mivel nem érzem még Őt, így vasárnap úgy keltem, hogy minden hülyeséget beképzeltem magamnak. Addig-addig, míg vasárnap este 21.40-kor időpontot kértem egy vizsgálatra.
Naszóval:
Minden rendben a Csöppömmel, aki 17+2 napos az Újpesti rendelő ultrahangja szerint, szépen fejlődik és nagyjából 200 gramm. :) Imádom! A mellső fali lepény végett természetes, hogy nem érzem, de megnyugtatott, hogy igazi kis izgága. :) A leletre is azt írták: nagyon élénk magzatmozgás tapasztalható :)
Mosolygott, ivott a magzatvízből és premierplán mutatta, hogy ő - az én Kisfiam - LÁNY! :) :)

Ez alapján - és ha a jövő heti genetikai uhu is igazolja, hogy valóban kislány, megvan a neve. :) :)

 

2014. november 4., kedd

16+5 Pocó, toxoplazma

Gyakorlatilag ugyanakkora a pocak a képen mint a 12 heti fotón. Annyi a különbség, hogy a múltkori délután, munka után készült, míg ez már az ébredés utáni állapot :) Keveset fáj a hasam, de amikor igen, akkor bepótol egy hetet is. Ha fekszem akkor még nem emelkedik ki a méhem, és még nem érzem Bé-t határozottan. Azt néha igen, hogy mintha - mintha! - kaparászna, de utána napokig semmi. 

Más első babás - esetleg olyan mint én, akinek mellső fali a lepény - hogy volt ezzel?

 

A szívecskéjét hallgatjuk. Erős ütemes, szóval szerintem jól van, csak jó nagy a helye. Bár hogyne lenne, nekem tipikus homokóra alakom van, jó széles csípővel. Ott van helye bőven. :) 

A hétvégén kitaláltam magamnak, hogy nem nézettem 2012 óta toxoplazmát. Tudjátok, ez a macskák, nyers cuccok, mosatlan gyümölcsök és zöldségek által elkapható fertőzés, ami terhesség alatt agyi károsodást okozhat a babánál. Ha valaki mégis akut pozitív, akkor napi 6 szem antibiotikumot kell szednie egészen a szülés végéig, aztán vagy-vagy...
Nos ezzel a vérvétellel úgy voltam mint a rákszűréssel. Agyban tudom, hogy nincs bajom és nem is érdekel egészen addig, mígnem az eredményre nem várok. Akkor már méhnyakrákot, halált, mindent beképzelek magamnak... Nem részletezem milyen gondolataim voltak, hogy ha pozitív lenne a toxo. 
Aztán persze próbáltam magam lehiggasztani. 
Figyelemelterelőnek megbeszéltük milyen bútorokat szeretnénk a gyerekszobába ( Pisti nagyon szeretne sarokszekrényt :)), viszont ha már vesszük, akkor nem mintásat, hanem normál szekrényeket, kiságyat vennénk. Már csak azért is, mert az a bútor akkor maradhat neki nagyobb korára is. Kivétel a kiságy :)Véglegesítettük a babakocsit - elméletben - viszont az a márka azt a típust, abban a színben már nem gyártja, kifutó darab lett. Jövőre már egész biztosan nem lehet kapni. Szóóóval, a következő uhu napján november 19-én, megyünk is megvenni. :) Ha addig el nem fogy. 
Visszakanyarodva a toxora: ma a Bálint analitikában kezdtem és 12.03-kor meg is érkezett az eredmény: 

TOXOPLASMA      ______         
TOXOPLASMA IGG. NEG.           
TOXOPLASMA IGM. NEG.   

Huhhhhh. Nagy-nagy kő le. :) Kb. 2-3 hónap múlva ismétlés, mert az IgG negatív azt jelenti, hogy életem folyamán még nem estem át a fertőzésen, az IgM pedig azt jelzi, hogy akut fertőzés nincsen. Vagyis kontrollálni kell bizonyos időközönként. 
Egyébként ha valakinek az IgG pozitív az csupán annyit jelent, hogy korábban már átesett a fertőzésen, és életre szóló védettséget szerzett, vagyis nem kell ismételni.