2015. augusztus 19., szerda

Az egyik oldalon ott növekszik a túlcsorduló Élet, a másikon ott az elmúlás...

Lellelány eszik. Elkeztem a hétfőn adni neki az almát. Pépet, pár kanállal. Gigacukker!!! Nem tudta mi az, és kétségbeesve forgatta a szájában. Aztán, ahogy lenyelte - nem jött még rá igazán, hogyan kell - és összeremegett. Almalét is adok neki a vizével keverve. Jövő héten bekerül az étrendjébe az őszibarack, utána krumpli, majd répa. Hihetetlen, hogy megy az idő! Októberben a névnapján már pacalt eszik a bográcsból! :) Na jó, nem, bár amikor ezt a Pistinek elsütöttem felragyogott az arca és a következőket hallatta: " Tényleg? Már akkor eheti? Dejóóó!!!! ' :D :D :D :D
 
 
 
 
Náthás volt a múlt héten, és kapott rá gyógynövényes cseppeket, illetve Salvus vízzel kellett párásítanom. Szerencsétlen gyereknek bekapcsoltam a párásítót, aztán jól behajtottam az ajtaját. Aztán jól elfelejtettem, hogy a párásítót úgyhagytam. Ahhhh, vágni lehetett a ködöt a szobájában...
Most már nem tüsszög, és elmúlt a bágyadalom, de a párologtató végett folyik az orra rendesen. Én  meg porszívom az orrát napi 3-4 szer.
Ez a megfázás szerintem onnan jött, hogy bárhová is mentünk, az autóm a parkolóban pillanatok alatt felforrósodott, kinn alapból 40 fok volt, az üzletekben pedig 20. Nem viccelek, én fáztam. Mindig úgy csinálom, hogy még a fotocellás ajtó előtt bebugyolálom a pokrócába, hogy valahogy ellensúlyozzam a hőmérséklet különbséget, de úgy látszik nem volt elegendő.
Eltölttötunk néhány napot Zalakaroson még júliusban, és majd még megyünk pár napra  a Balatonra is Anikóék után. Voltunk már együtt szállodázni még januárban, de a fiúk annyira össze vannak melegedve, hogy egy nyári kiruccanást is kell közösben végrehajtani. Ja és  az őszi szállás is már le van foglalva. Természetesen 6-osban! :) Nagyon örülök, hogy a Pisti meg az Anikóférj és bírják egymást és nem csak muszájból tűrik el a másikat, mert épp az "asszonyok" bandázni akarnak együtt. :) Szóval nagy barátok! Mint mi csajok! Már csak azért szorítok, hogy Kolbásztestű, és Lelleány is élvezzék egymás társaságát.
 
Nagyon mozgós csaj lesz. Szinte minden nap megyünk valahová, Ma a kozmetikában volt velem. Én ugyanúgy járok 2 hetente a szülés után is mint eddig, de most volt az első alkalom, hogy jött velem. Hát... Vicces volt. Alul  gyanta, fenn a hasamon pedig ott vigyorgott a Lellelány aki épp felfedezte, hogy van lábfeje! :) Imádom!
 
Ha már itthon nem bírok vele - benn a házban -, akkor kimegyünk az udvarra had nézelődjön, mert ott most épp nagy munkálatok folynak. Konkrétan kemencés-sütögető épül, benne mosogatóval, hűtővel, kemencével, sparhelt résszel és grillel-bográccsal. Szóval giganagy lesz, keverik a betont, vágják a téglát, falaznak, és ez mind mind akkora attrakció Lellének, hogy képes másfél órát egyhelyben ülni a babakocsiban és figyelni a műveleteket. Aki csinálja, Ő a család barátja, szóval Lelle nem fél tőle, így rengetegszer van az, hogy kiteszem őt, addig én ablakot pucolok, vagy épp csak összepakolok, porszívózom, ő pedig kinn figyel. Mondják is, hogy Lelle a munkafelügyelő, és tuti, hogy maltereskanál lesz a jele az oviban.
 
Ami még hír, és sajnos nagyon szomorú: beteg a Mamám. A LelleDédi. 69 éves és 24-én jönnek meg a csontvelő izotópos vizsgálat eredményei. Konkrétat még nem tudunk, de valószínű, hogy rák, áttétekkel.  Elmentünk hozzá vidékre 2 hete vasárnap. Akkor még nem tudtuk, hogy mi a helyzet, de annyira sokkoló volt a látvány, hogy még aznap elkezdte Anyu intézni, hogy elvigye magával. Másnap értementek és most Anyuékkal lakik. Mami világ életében sovány volt, de most annyira le van gyengülve, hogy szinte alig bír járni, és borzasztó fájdalmai vannak. Hol? Kb. mindenhol. :( Nem eszik, csak pár falatot. Tápszert iszik és morfin tapaszai vannak. Holnap van Anyu szülinapja, és mindnyájan összegyűlük náluk ünnepelni. Majd a Lellét karba adom valakinek, én meg majd Mamázok. Nagy dolgot nem tervezek, majd jól összeölelkezünk. Olyan sokáig tartóra. Na mostmársírok...
 

2015. augusztus 11., kedd

Első nyaralás

A karosi MenDan rendben volt. Vasárnap érkeztünk. Nagyon finomak voltak az ételek, jó a wellness részleg is, finomak a pálinkák és nagyon finom bort is ittunk. A szoba családi, minden volt benne szépen, viszont pont a családi szobában nincs egy darab ficnifecni szőnyeg sem. Egy szinten érthető, mert a gyerekek leeszik, leöntik meg mifene, de így a Lellelányt nem tudtam a játszószőnyegére tenni csak úgy hogy a vastag ágytakarót négyrét hajtottam. Bár én nem vagyok szívbajos, így volt amíg ott voltunk. Mármint takaró a földön. : )
Lellének itthonról elvittük az elektromos hintáját, a játszószőnyeget, játékokat, a kiságyából a fejvédőt a feje alá a huzatot, az ágyában lévő csirkét meg a kis patkányt is, + a feje fölötti forgót. De még a pelenkázón lévő "piroskababát" is. Nem akartam abba a hibába esni, hogy nem tudja szegény hogy hol van és megijed. Bár szerintem ilyen akkor sem lett volna ha semmit nem viszünk neki, de öröm volt látni hogy amint betettük ott a kiságyba magára rántotta a kispatkányt és már csukta le a szemeit. Illetve ahogy ráfektettem a pelenkázóra nézett jobbra , majd konstatálta, hogy igen, itt a "piroskababa". Mindenét használtuk amit elvittünk, kockán volt az autó. Fantasztikus lányom van! Ugyanúgy viselkedett mint itthon, nagyokat aludt, olyannyira, hogy a Baby Monitor nevű alkalmazás segítségével még oda is tudtunk menni, ahová a babaőr hatótávja már nem ért el. Egész konkrétan, mivel szépen aludt és követte az itthoni ritmust, még a Fürdővarázs fantázianevű esti fürdős-szaunás bulin is voltunk. A Baby Monitornál ugye az egyik telefon a baba mellett van, és mihelyt neszt érzékel- lehet állítani az érzékenységet - azonnal hívja a másik telefont. Ezt ha felvesszük akkor bele lehet hallgatni, hogy mit is csinál.  Volt hívás 4 is, de pusztán csak azért mert nagyobbat sóhajtott, vagy épp ficergett a Lellus baba. Még 2 szauna szeánszra is mentünk, mert Pisti betekere szaunalepedőbe a telefonját. 
Lelle nagyon élvezte a rengeteg embert, a gyerekeket, a sok-sok csillogó-villogó tárgyat, mennyezetet az étteremben. Nomeg a fényeket. Egyszer volt balhé, akkor is azért, mert kevés volt neki az az input, amit mi az apjával nyújtottunk a szobában. Ki kellett vinni az erkélyre és rögtön elhallgatott, mert nézte az elhaladó autókat és az roppant kielégítő volt számára. Tényleg fantasztikus baba!
Viszont én nem sokat pihentem, és most senki ne képezze le magára amit írok...
Életemben most először aludtam egy légtérben a gyerekemmel ésháát. Neszez. De olyannyira, és annyit, hogy kb. 18 szor ébredtem fel, hogyúristen mostmivan?!?! A bébiőr is be volt kapcsolva, hogy lássam mit mutat, és konstatáltam, hogy a Lellus gyönyörűen alszik, az őr nem jelzi azokat a minimál ficereket ami nekem elég ahhoz, hogy a közös légtér miatt újra és újra felébredjek. Nagyon nem volt pihentető. Ezek után még inkább nem tudom elképzelni hogy én együtt alszom a gyerekkel, vagyis azt persze, nade azt, hogy akkor én majd jól kipihenem magam. Ááááá. Azt nem. A legnyugisabb alvás csütörtök este volt. Aznap már itthon aludtunk, mindenki a helyén.

2015. augusztus 8., szombat