Úristen! Borzalmasan régen írtam! Lellelány immáron 1 éves és 5 napos nagylány. Mit nagylány?!?! Asszony már!!
8 fogú, elvileg mindenevő, gyakorlatilag meg egy enni nem akaró kismadár. :)
Tud tapsolni, integetni, tudja hogy a pocakja, tudja, hogy melyik ruhadarab hová való, különös tekintettel a csattra, hogy az a hajába kell. :)
10 kiló és 78 centi. És bámulatos, hogy mennyi mindent megért már.
Például Anyu a konyhában van, és a nappaliban - egybenyitott - a Lellével és szét van dobálva a kiscipője. Én akkor mondom neki, hogy "Lelle, szedd össze a cipődet és vidd oda Mamának majd ő rádadja." /Anyunak szóltam hogy ne hívja, ne bíztassa, ne gesztikuláljon neki.../ Erre a gyerek mindkettőt felveszi, rámnéz, mosolyog, elkezd kimászni a konyhába, rámnéz, ismét mosolyog és odaadja a Mamának a cipőt, szigorúan csak az egyiket, a másikat pedig rárakja a kis harisnyás lábfejére, mintegy mutatva a Mamának, hogy hova kell majd tennie. Eszméletlen cukker és megzabálom! Nem tudom, mikor vált ilyenné mert persze tanítgattam, de erre - meg hogy melyik ruha hová való - arra nem. Csak rájött a mindennapos öltözködésnél. Imádom!
Még ami szintén hihetetlen nekem: kimegy a konyhába - onnan nyílik a bejárat ajtó, és fogja a kinti cipőjét és bedobja a konyha közepére, meg az én egyik tornacipőmet és hangos "BA" felkiáltással jelzi, hogy most már ki szeretne menni a kertbe! Teljesen padlót fogok a saját gyerekemtől.
Csak akkor van bukó, ha kinn szakad az eső, akkor leül az ajtó elé és úgy hisztizik. Na ez mondjuk nem jó, ez is észrevétlen alakult így nála.
Imádom hogy már ekkora. Persze, fantasztikus volt újszülöttként is, de ezt az állapotot már tényleg élvezem.
Például ki akar menni, kidobja a cipőjét és ráadom, a kabáttal együtt. Megkérem hogy fogja a radiátort amíg én is felveszem a cipőm és a kabátom. És Lellelány ott áll az ajtó előtt, fogva a radiátort és szó nélkül vár, amíg elkészülök. Kipróbáltam mi van akkor ha vár és mondjuk már felöltöztem, de még visszalépek valamiért. Na akkor hangosan nyígik hogy én nem ezt ígértem. :D :D
Este 20.30 kor alszik el 270 mili táp után. Reggel 8.20 felé ébred. Éjjel kb. kétszer megébred iszizni, ami nem tart tovább ébredésenként 40 másodpercnél, szóval tényleg nagyon élvezem a kisgyerekes létet.
Amiért ilyen jól alszik és szépen megért nagyon sok mindent és még mindig nagyon jól tud alkalmazkodni, - ha valahová menni kell, ha valahol meg kell ülni egy kicsit, ha valakinek vigyáznia kell rá helyettem-, ezért hétfő, kedd szerdai napokon angol tanfolyamra járok. Hétfőn és szerdán 18-19.30 ig egy 5 tagú csoport tagjaként, keddenként pedig egyénileg - tök jó, mert ugyanazzal a tanárral aki a csoportot is oktatja - 13 órától.
Mellette - aki facen ismerősöm annak nem titok - elkezdtem dolgozni egy esküvőszervező cégben. A barátnőmé a cég ami a tematikus esküvőkre szakosodott, de babát vár és már a továbbiakban nem szeretné egyedül csinálni. Nagy költségvetésű, álomszép esküvők ezek, amit főként a külföldön élő párok engedhetnek meg maguknak, ezért is az angolom csiszolása. :)
Többnyire ezt itthonról tudom intézni, de most pl. esküvő lesz május 7-én, így azért kellenek a személyes találkozók.
Hatalmas nagy logisztikát igényel mondjuk az angol, az esküvőzés, Lellézés, mert néha van olyan idősáv, amikor nem tud rá sem Pisti, sem Anyukám, sem Anyósom vigyázni. Ez elég ritkán van - egyébként személyesen esküvős elmenetel is, ha lebontjuk heti szintre akkor hetente 1 van- ekkor egy bébiszitter vigyáz rá. 28 éves, és biológus lesz ha végez. Lelle mellett úszást oktat gyerekeknek. Lelle szereti és kb. tényleg csak az alvásidejében kell rá vigyáznia. Pl. ha délelőtt mennem kell 11.30 ig Pisti egyébként is itthon van. 11. 50 kor Niki a bébiszitter átpelusozza és leteszi aludni és kb. fél 3 ig alszik, de 14.10 kor pedig már le is váltja Anyu.
De elfogadja akkor is őt a Lelle ha játékidő, vagy etetés van.
Keddenként Helen Doronra járunk. 11-12ig. Ha már csak a nyelvek iránti szeretetet erősítjük/beleneveljük/rávezetjük, már megéri.
Pisti egyáltalán nem beszél angolul, én pedig "nemszépen" és nyelvtanilag "nemhelyesül" szóval nem árt ha hall szakképzetteket a gyerek.
Most azt hiszem ennyi, majd beszámolok a szülinapról is, de most megyek készülődni. 13.30 ra egy dunai hajón kell lennem a közelgő esküvő részleteinek megbeszélése miatt és - most először - jön velem a Lelle is, mert Pisti és a Mamák dolgoznak, a Nikinek pedig ma ballag a húga.
Zárásként: bal oldalon én vagyok 1988 márciusában az első születésnapomkor, jobb oldalon Lellelány, 2 nappal az első szülinapja előtt. Ugyanaz a kisruha és kutyus... :) <3 Köszönet Anyukámnak, aki megőrizte.
Nagyon boldog születésnapot kívánok Lellelánynak! :) Tüneményes!
VálaszTörlésKöszönöm :)
TörlésJó hogy megőríztétek ezt a ruhácskát, nagyon tetszik a fotó mindkettőtökről.
VálaszTörlésMilyen ügyes, így áll! Járni tud már vagy még kapaszkodik?
Az nagy alvás miatt irigyellek ám.
És sok sikert az esküvőszervezéshez, milyen szép munka (és izgi is).
Már szalad. :)
TörlésCuki falat <3
VálaszTörlés