2013. szeptember 29., vasárnap

8. nap, 5 tüsző, 12-13 mm

Endometrium: 7,5 mm.
Asszem ezzel nagyjából mindent elmondtam.  Ma a 6 napi Merional után nézett meg Kedvencdoktorom. Ugyanolyan aranyos volt mint mindig. Elmondta, hogy ezek alapján a leszívás valószínűleg jövő hét vasárnap, vagy az azutáni hétfő/ keddi nap. Ebben az olvasatban jobban szeretném a vasárnapot, mivel akkor a férjem is el tud jönni. Addigra pedig szépen megnőnek és megérnek a sejtek :)
 
Szerdán még uhu 7.15-kor, aztán remélem pénteken Ovitrelle...
Vittem a dokinak egy kis csokit, ő cserébe írt még Nekem receptet :) amit elfelejtett odaadni :) Biztos megkavartam az édességgel :)
De aztán kijött a szobájából és odaadta :) Nagyon kedves ez a doki! Nagyon szeretjük! :) :) 
 
Orvosok és orvosok közt is van különbség. Olvastam több fórumot is, ahol mindenki azt szajkózza, - és ez már slágerszöveg -, hogy nem bájcsevegni megy a dokihoz nem érdekli milyen. Bájcsevegni, de nem szeretem ezt a szót. Persze, egy részről ez így igaz, másrészt meg igenis jó, ha az orvos figyelmes, kedves és megvan az a jó érzés ezáltal, hogy bármikor hívhatom, ha bajom/kérdésem van és nem küld el a fenébe....
 
A szurikat természetesen  a gyógyszertárban adtam be - mint az néha lenni szokott - mivel nekem a fél 10, 10-es időpont van belőve cinciózásra.

2013. szeptember 28., szombat

Szálak, sorstársak :)

Nyilván mindenki szembesült már azzal, hogy ha egy baráti körben, ismerősnél vagy akár a munkahelyen elhintjük az IVF, lombik, inszemináció, vagy meddőség szavak valamelyikét, mindenki tud legalább egy embert, akinek vagy a rokona, vagy a barátja, vagy az ismerős ismerőse részt vesz/vagy részt vett már valamely beavatkozáson. Megdöbbentő, hogy milyen sokan vagyunk egy cipőben.
Mindez a gondolatsor abból fakad, hogy angolon a padtársam sógornője szintés kaális, nem mellesleg ismerem is, valamint ma óra közben kikéretőztem szurizni fél 10-kor. Csak annyit mondtam a tanárnőnek privát, hogy IVF-hez kell... Kimentem, beadtam, közben szünet lett, de én visszamentem a terembe. A tanárnő odajött és kérdezte hol tartunk... Mondtam, hogy holnap lesz az uhu és jövő hét vége felé a punkció. Mosolygott, elmondta, hogy a második házasságába - habár volt két gyerkőc az elsőből - nem jött a baba. Szóval a közös gyerek lombikos :) A harmadik beültetés sikerült 13 évvel ezelőtt, még a délpesti kórházban. :) Most már ő is szorít értünk :)
 
 

Szó szerint hosszú ez a protokoll

Minap a várandós barátnőmnél jártam látogatóban. Nem volt otthon a két gyerkőce és a férje sem, így - bár a múlt hétvégén nálunk voltak - most is jól kibeszélgettük magunkat.
Ő anno a főnököm volt a banknál ahol dolgoztam. Különösmód összehozott minket az, hogy egy ideig mellette ültem a melóban.  Nagyon jó Vele lenni, teljesen feltöltődöm. Olyan okosakat meg lelkesítőeket mond, kitűnő a szakmájában, valamint a természetes gyógymódok és a natúr dolgok híve, nem mellesleg kineziológus is : ) ő oldott engem egy párszor.
Szóval ott tartottam, hogy jól kibeszélgettük magunkat :) valamint főztünk zabpelyhes spenótot - nyamiii - és arckrémet készítettünk :)
1 rész mangóvaj
1 rész kakaóvaj
1 rész szőlőmagolaj
1 rész körömvirágolaj
néhány csepp illóolaj
Az a titka, hogy ki kell mérni mindenből megfelelő arányban,  - hogy mondjuk például 100 g arckrémet kapjunk - és összemelegíteni őket, majd a folyamatos kihűlés érdekében kevergetni.
Kissé híg lett de nagyon jó a bőrre. Majd itthon egy kis sheavajat még teszek hozzá. Arra gondoltam, hogy veszek itthonra némi alapanyagot és mondjuk karácsonyra "összefőzök" valamit :) Bármit be lehet tenni ami jólesik, csak a vajak egy-egy tulajdonságára kell figyelni. Például a sheavaj zsírosabb, mint a mangó, ezért abból arckrémbe kevesebb szükséges.

A másik nem túl szívderítő téma: hosszú ez a hosszúprotokoll...
Azt már a korábbi bejegyzések alkalmával írtam, hogy a rövid protokoll az IVF ciklusban, míg a hosszú, a beavatkozást megelőzően indul. Ezt konkrétan azt jelenti esetemben, hogy a korábbi rövid protokoll - amiben szúrni kellett - nekem cakkon púder 11 napig tartott. Na most az idei szeptember 10-én kezdődött, ergo 19 napja tart...Nem is azzal van a bajom, hogy ez napi szúrkapiszka, hanem a "lassan adagoljuk majdnem egy hónapig, míg nem egyszercsak megzizzenek". No ezzel van a baj. Meg a hízással.
Két olyan cívódást produkáltam itthon a napokban, hogy még magam is meglepődtem. Közben olyan gondolataim voltak, hogy ihajj... Az sem mellékes, hogy a tűktől tele van a hasam kék-zöld foltokkal. Nekem ilyen korábban nem volt. Sőt, nem is csak colorful, hanem csomós is.  És ahogy megfogom a hájacskát, hogy keressek egy jó szűz helyet, akkor fáj nagyon a körülöttelévő amit épp fogok. És ha jól számolom kb jövő hét szerdáig még tuti szúrni kell. /Ez nem panasz, legalább haladok mi több: "látványosan" haladok, csak azért írtam, mert egy barátosnőm kérdezte, hogy mi a helyzet a hormonjaimmal, szurikkal és hirtelen ez jutott eszembe/

A másik az hogy ma "méreckedtem" - mi így hívjuk, és hát híztam. 3 kilót. Már megint. Nem jó ez így. Kissé elkanászodtam amióta ez a protokoll fut. Bár szerintem rájátszik az is, hogy a napokban a pisilésen kívül mást nem csináltam a wc-n. Nem tudom mitől van, talán a vitaminoktól, de nem használ rá semmi természetes. Ma veszek hashajtót, mert ez már kóros. Súly tekintetében meg muszáj bekeményíteni. Még tegnap gondoltam, hogy elmegyek futni, de mára beteg lettem.

Fáj az orrsövényem, a torkom, taknyos is vagyok, meg a fejem is izéke. Ma angol lenne, de - tekintettel arra, hogy a múlt alkalommal a mi asztalunknál ülők 3/4-e beteg volt, tuti ott szedtem össze - így ma nem biztos, hogy lemegyek.
Ha ezt az alkalmat hiányzom, akkor még egyet lehet "nemmenni", azt a beültetés utánra tartogatom. Remélem elég lesz az az egy. Úgy számolok, ha mondjuk a beülti keddi napra esne, akkor a szerdát lehet kihagynám és a szombatira mennék.
Igazából egyáltalán nem tervezem feküdni, csak amikor alszom, az meg szerintem nem megterhelő, hogy beülök a kocsiba és elvezetek - amit szeretek - egy 20 percre lévő suliba, és beülök órára, majd  hazavezetek. Legalább eltereli a gondolataim.
 

2013. szeptember 25., szerda

Amit mostanában

szedegetek, szúrogatok:
 
Lefényképeztem a virágot is, hogy Nektek is szép legyen. :) Ma még veszek hozzájuk D vitamint. Mert az ugye a barátunk sztem 4000 ne-t nyomatok. Remélem nőnek ettől a napi 2 Merionáltól a tüszőim. Még semmit sem érzek.
Ma megyek a háziorvoshoz vv-s, valamint ekg-s beutalóért, aztán 13.30 ig meg el kell jutni az ekg-ra utána suli. 

2013. szeptember 23., hétfő

És ami kimaradt :)

Igazából Ritus kérdezett rá a fórumon hogy mi a helyzet a Fraxiparinnal? Elvileg a trombózisos doki azt mondta, hogy a stimu első napjától - tehát mától - szúrjam. Kicsit fenntartásaim voltak ezzel, hogy hát mégis csak műtenek, és akkor mi lesz a felhígult véremmel. Ám egyrészt a lányok megnyugtattak, hogy okés lesz így, másrészt meg felhívtam a Kedvencdoktorom :) és ő is megerősített abban, hogy igen mától szúrhatom azt is. Szóval 0,6-os Fraxiparin este a hasikába.... Igen 0,6... le sem merem írni hány kiló vagyok. Bár ebből nagyjából a tartományt be lehet lőni.... Mentségemre legyen mondva 176 cm vagyok. Na jó, ez nem mentség...
 
Még amit szerettem volna ma gépre vetni :
Annyi változtatást eszközlök most az eddigi beavatkozásokhoz képest, hogy kb 2 hónapja leálltam a Mercforminnal és helyette napi egy szem krómot szedek, - mivel Kedvencdoktorom azt mondotta, hogy rontja a petesejtek minőségét -valamint nyomatom a lúgosító teát ettól a héttől, egyáltalán nem iszom szénsavast és próbálom mérsékelni/ad abszurdum elhagyni a kávét. Nem tudom ez mit fog számítani főleg a lúgosító tea két hét alatt, de remélem azért legalább lelki síkon növeli az - "én mindent megtettem" - érzésemet.

Ciklus 4. nap

Megjöttem a Kaáliból. A vérvétel eredménye jó lett, így ma már a Suprefact mellett bennem van két adag Merional is. Kiváltottam még a Kilion tabit és elmentem a pharmafutárhoz a Prontogestért.
Jó sokan voltak ma is. Érdekes, én bárhol vagyok baba témában, legyen az Kaáli, BMC, Laboratórium Kft legalább egy ismerőssel összefutok. Ma pl. a főiskolás tanárnőm várt vv eredményre. Furi volt. Azt mondjuk tudom, hogy van már legalább egy gyereke, mert akkor volt várandós amikor engem oktatott. Lehet, hogy az a baba is lombikkal lett...
 
A dokibácsi bejegyzett az első uhumra vasárnap reggel 8-ra. Azt mondta reménykedik, hogy aznap nem lesznek ennyien... bár vannak ám beírva. Minden esetre vasárnap megnéz, addigra elfogy a Merional is, és szerinte nagyjából jövő hét közepe táján -szerintem inkább csütörtök, vagy péntek - lesz a punkció. Ami azért is jó, mert az Életem pont délutános lesz, így el tud kísérni. Addig kell csináltatnom egy általános labort egy kis prothrombinnal kiegészítve, meg egy ekg-t. Ezt már viszem vasárnap.
Szóval 0,25 Suprefact és 2 adag Merional megy mától. Remélem minden rendben lesz, már csak azért is, mert egy éve a BMC-ben 2 adag Menopurt meg még Gonal-t is kaptam és azért nem volt olyan sok tüszőm. Meg nem akartak nőni... Hát remélem a legjobbakat.

2013. szeptember 22., vasárnap

Találkozó :)

Ma volt a napja, hogy már egy rég húzott-halasztott találkozót megejtettünk mi hárman a középiskolás "nagy barátnők". Kb 2 éve nem találkoztunk egymással, de most is olyan volt mintha csak épp kimaradt volna a suliban egy hét valamelyikünknek! Ők ikrek, igaz kétpetéjűek és furcsa volt látni hogy -bár nagyon össze vannak még most is nőve - a saját útjukat járják. És a sztorizgatások, emlékek, a jelen helyzet taglalása olyan libabőrös furcsa érzést keltett bennünk. Felnőttünk... Furcsa volt a munkáról, a lakásról, a lombik témáról beszélni pont velük, akik az életem azon meghatározó szakaszában voltak intenzíven velem, amikor is a tanulás, az élet ízlelgetése, az élj a mának időszaka volt. Furcsa és egyben fantasztikus délután volt :)

Így voltunk MI az érettségi évében: /az első képen vártuk a közgazdaságtan tanárt a lépcsőn, a másodikon az osztályfőnükünk szerenádján borultunk össze..../


2013. szeptember 20., péntek

Hétfőn vérvétel

mivel ma megjött. Elvileg a 3. napon kellene megejteni az LH-t, ösztradiolt, de tökéletes lesz hétfőn is. :) Biztos ami biztos, hogy a mosolygós pofa megmaradjon, felhívtam a Kaálit a megerősítésért. Hétfőn várnak, a Suprefact tovább megy úgy mint eddig, csak a hétfőit ne adjam be, mert akkor valószínű változik az adag.
Amúgy én hülye csináltam egy terhességi tesztet - hátha, "milyenjólenne" - erre még a várakozási idő alatt megjött. Vagyis 10 perccel azután, hogy megcsináltam. Na ez a szánalmas.... Ezt azért kevesen tudják überelni.
Egyébiránt már jobban vagyok egy fokkal, de csak egy fokkal. De lesz ez még jobb is. Nagyon jól esett, hogy írtatok Nekem,  és jól esik az, hogy ha nem is minden posztomhoz van hozzászólás, de amikor "mélyre ereszkedem" akkor ott vagytok és támogattok. Köszönöm Nektek! Szeretés van!!

2013. szeptember 19., csütörtök

:(

Ma nagyon rossz napom van. :( 
Nem szoktam, de most kissé mélypontra kerültem. Most megint ott tartok mint egy sikertelen beültetés után, hogy nem tudom, Nekünk lesz-e valaha gyerekünk. :( - Mondom ezt úgy hogy reggelente nyomatom a Suprefactot és várom hogy kezdhessem a többi szert. -Ilyen szar érzés mindenkinél előfordul, én tudom, van akinél többször, van akinél kevesebbszer. Tavaly ilyenkor mindent feltettem/tünk volna arra, hogy az első lombik sikeres lesz. Bújtam a netet, kerestem a sorstársakat. Aztán a koppanás után már óvatosabb voltam, de ugyanúgy belelovaltam magam mindenbe. Majdnem egy év telt el úgy, hogy bújtam a fórumokat, lelkesítettem mindenkit és persze magamat is. Aztán ez elmúlt. Az esküvőnk óta. Már nem jár mindig e felé a gondolatom, mert inkább fáj, mint ösztönző, ezért már nem csüngök különböző oldalakon.
 
De most mégis szomorú vagyok és elkeseredett. Ami az elmúlt időszakban szembejött velem - és igyekeztem kikerülni -, az most kissé felborított...
 
A sógornőm mikuláskor szül. Csak gondolt egyet és terhes lett. Fogalma sem volt a benne zajló folyamatokról, a nagy hormonháborúról és mégis babát vár... Persze mindenki örömködik, főleg a nagyszülők, és ez így van rendjén. Martina meg tartja magát, mert örül a kis jövevénynek, de tényleg!!, de mégis kurva szar neki... :( :( főként úgy, hogy sokszor találkozunk, még a szentestéket is együtt töltjük menetrendszerűen... Hát ez a mostani kemény lesz.
 
A következő történés ugyan csak egy gondolatmenetet indított el bennem, de elég volt ahhoz, hogy ma tetézzen a fájdalmam. Ahogy legutóbb a nőgyógyásznál voltam, két anyuka is jött a 6 hetes kontrollra a picijével. Mondtam is itthon Pistinek, hogy végig az járt a fejemben, lehet hogy ők még nem is akarták a babát akkor, amikor mi már rég küzdöttünk érte. Lehet, hogy csak megtörtént velük. Lehet hogy gondoltak egyet...Mi pedig minden egyes hónapban csalódtunk, és én már a ciklus második napjától reménykedve lovalltam bele magam abba, ami aztán nem jött el...De mindezt elhessegedtem, tekintettel arra, hogy nem ismerem őket...
 
Ha mindez nem lett volna elég. Fenn vagyok egy zárt csopotban a fbon- hülye face- ahol babára várók és már babásak cserélnek eszmét. Konkrétan ma arról ment a téma, hogy ki mikorra tervezi a szülését.... Az egyik 2014 szeptemberében akar szülni, a másik 2014 decemberben. A másik kisakkozta, hogy nekik a következő hónapban kell megcsinálni a gyereket mert jövő nyáron akar szülni. Hát basszus. Valakinél ez így megy. Állítom, hogy az ilyennek összejön. Bezzeg én már évek óta sakkozom... Nyilván nem szóltam hozzá, de tiszta ufónak éreztem/érzem magam.
 
Aztán - szintén ma - két /volt/ munkatársam terhességével is szembesültem, olyanokéval, akik a legutóbbi beszélgetésünkkor még nem is akartak babát.  Mindketten azt hangoztatták - akkor amikor Nekem már minden gondoltatom a baba volt - hogy kell még a fenének gyerek, hova tenné, meg ennek szüljön - utalva a párjára -, inkább még bulizgat... stb... Most úgy áll a dolog, hogy mindketten szülnek október végén...
Ez engem annyira sokkként ért, de annyira, hogy elmondani nem lehet. Dühös és szomorú vagyok egyszerre. Most azt gondolom, hogy nem is olyan nagy csoda az emberek nagy részének a gyerek- már akinél könnyen jön - a terhessége csak csepp a tengerben, csak az ilyen nyomorultaknak csoda a fogantatás akik még nem élték meg soha. Ilyenkor olyan igazságtalannak érzek mindent. A felét nem csinálják végig ezek az emberek azért hogy legyen. Én meg nem tudok már mit kitalálni, hogy jó legyen és legyen végre! Nagyon félek a beültetés utáni léttől, nagyon félek, hogy mi lesz. Jelenleg most elképzelni nem tudom, hogy Nekem valaha is lesz pozitív tesztem.... Ez már a negyedik beültetés lesz, három oltári nagy kudarccal a hátam mögött. Ja, és nem utolsósorban minden hónap újabb pofonjával, mert mint már mondtam korábban, vagyok olyan hülye, hogy minden hónapban sóvárogva nézem a naptárat, hogy mikor nem kéne megjönnie. :( Mint most is. Kb holnapra nem kellene/de mégis fog, egyrészt mert tiszta bolond vagyok, másrészt meg már leszakad a derekam. A fizikális fájdalom eltörpül az mellett amit a lelkem mélyén érzek. Kilátástalannak érzem ezt az egészet.
És persze fiatal vagyok és persze előttünk az élet, és jajj még semmiről nem vagyunk lemaradva. Persze.
Persze az baromira nem vigasz, hogy majd 5 év múlva biztos lesz egy gyerekem. És az is persze, hogy a lombikon kívül mi már minden verziót kilőttünk. Ilyen fiatalon. Tehát Nekünk ez a végállomás. Vagy így, vagy úgy :( :(
 

2013. szeptember 18., szerda

Szépségesség Csincsike kedvéért :)

Még a tujákhoz fel kell tenni az ágyásszegélyt, de a képeket jóidőben kellett elkészíteni :)












 


 

2013. szeptember 17., kedd

Őszi kert

Tegnap 6 - azaz hat - órán keresztül a kertet rendeztem. Nálunk a kert és a növények megújítása tavasszal és ősszel történik. Ilyenkor mindig elrendezzük/zem a sövényt, a tujákat, újra mulcsozok mindent, még onnan is kiszedem a füvet ahol általában elmarad. Most a kisvirágoskert mellé csináltam mégegyet. Vagyis egy ágyást. Oda majd tulipánokat ültetünk. Nagyon szépek lesznek :) Sopronban is vettünk egy jóadagot meg az itteni kertészetben is, :) ugyanis a kedvencem a tulipán.
Vettünk ágyásszegélyeket, azokat még le kell festeni, de utána a helyükre kerülhetnek. Mulcsot még venni kell mert a nagy munka küzben elfogytak :)
Megpróbálok majd képet is hozni,de most nem jó az idő, nagyon fúj a szél és szürke minden. Kivárom a napsütést :)

2013. szeptember 13., péntek

Majdnem elfelejtettem

Ebben a gyűrűs, meg az előtte lévő elutazós mizériában nem is írtam, hogy milyen megkönnyebbülésben volt részem az utóbbi hónapban! :)
 
A laparoszkópia után, -ami július végén volt- még pár napig szedtem a vitaminjaimat, de ahogy augusztusban új ciklus kezdődött, leraktam mindent. Úgy mindent, hogy mindent! Fárasztó volt már nagyon /a semmire/ szedni a napi 6-8 féle bogyót, cseppeket. Amúgy is az lebegett a szemem előtt, hogy ősszel megyünk a Kaáliba, addig meg még lesz időm szedegetni megint. Úgy gondolom, hogy én nem a vitaminok miatt nem estem eddig teherbe, szóval nem remegtem a szedegetésért.
 
És olyan jó volt! De milyen jó! Két és fél év után semmit, de semmit nem szedni, csak mint minden más normális ember létezni!!!!! Úgy utaztunk el, hogy nem pakolásztam és adagoltam ki a bogyókat az eltöltött vendégéjszakáknak megfelelően, ittunk jóféle pálinkákat, borokat, nem törődve semmivel!!! De milyen jó volt!!!!!
 
Most, hogy már nyomatom a suprefactot vége a "jó világnak" visszatértem néhány szeremhez. De túlzásba nem fogom vinni, sőt, most úgy döntöttem, beszedem azokat amik még itthon vannak. /cink, szelén, króm, d vitamin, gravida/, aztán ha elfogytak csak a gravidát folytatom.

Meglett! Meglett!! Meglett!!! :)

Érintetlenül volt a dobozon :) Péntek 13 :)

2013. szeptember 12., csütörtök

Ó hogy az a......!!!!!!! :'( :'( :'( :'(

Ma felöltöttem a szép őszi kötött ruhácskámat, harisnyával, cipőcskével. A harisnya full új volt, ellenben mire a metróhoz értem elszakadt. Ott a metróaluljáróban több pici árus van, így az egyikbe bementem és vettem két doboz új harisnyát. Majd láttam,  hogy van próbafülkéjük, így bekéretőztem, hogy had vehessem át.
Szóval levettem a szakadtat és venném fel az újat...Aztán....hoppá a jegygyűrűm!! Ugye a karikagyűrű nem akad be semmibe, de az én kis jegyes gyönyörűm olyan kis kiállós...Olyan hagyományos. Gyorsan lekaptam, rátettem egy dobozra, nehogy elszakadjon a kétszáz forintos harisnya ?! majd miután felvettem a harisnyát, hallottam, hogy jön a metró és mivel késésben voltam kiszaladtam. A gyűrűt meg otthagytam!!!!!! :'( :'( :'( :'( És mikor vettem észre? Na mikor? Hát kábé 20 perce. A metrómegálló boltjainak nincs telefonszáma, még a bkv-s irodáét se találom csak a központit, no meghát ilyenkor ki van a boltban? Holnap nagyon sok dolgom lett volna itthon, de reggel azonnal beutazom hátha. Pisinek nem mondtam... Haragudna. Elég hogy én haragszom magamra. Én idióta : :'( :'( :'( :'(

Ősz lett...

Gondolom sokaknak ismerős az, amikor egy-egy program - csakúgy hipp-hopp a semmiből - nem tervezett és iszonyúan jól sikerül.
Lehet ez egy találkozó, amire nem is akaródzik elmenni, vagy egy hirtelen jött emberáradat a házhoz, melyből lesz egy gyors vendégség, vagy épp csak áthív a szomszéd grillezni vacsorára, amire eleinte nem akaródzik menni, mondjuk azért mert náluk a vacsora 9 kor van és addig én nem bírom ki kaja nélkül...
És mégis ha elmegyünk, vendégül látunk - azzal amit találunk - vagy átmegyünk, akkor órák telnek el anélkül hogy észrevennénk. Jókat beszélgetünk, finomakat eszünk. Nos nekünk ilyenek a nyarak, általában minden héten történik valami váratlan. Tavaly ezt még nem szerettem, de most nagyon örültem ezeknek a pillanatoknak. Sőt, szorgalmaztam is őket.  
Agonizálásom apropója, hogy a kerti összeröffenések - amelyek többséget képeznek nálunk -  az ősz megjelenésével abbamaradnak.
Ha marad ez az idő, akkor a "máshozátmenős", vagy "hozzánkátmenős" grillezésnek a hideg végett oda...mindenki begubózik, hideg van. Maradnak a találkozók. Kávézókban, cukrászdában, itt-ott, mindenki munkahelye közelében. Ebből azonban kevesebb van... Vagyis volt tavaly. Amikor nem szerettem. Most majd szorgalmazom.  :)


2013. szeptember 10., kedd

2013. szeptember 8., vasárnap

Holnap indul a mandula!

Hiszen holnap leszek a ciklus 20. napján.
Holnap kezdem a Suprefact-ot :) Indul a long protokoll!!
Egész pontosan egy évre rá, hogy az utolsó stimulációm lezajlott, végre valahára történik valami!
Pénteken megbeszéltük a szereket, illetve hogy nagyjából mikor mire lehet számítani. Az általam korábban leírtak - melyek a leszívás és a beülti időpontjára vonatkoztak - továbbra is helyt állnak.
Napi fél ml Sfact megy holnaptól. A mensi 3 napja körül kell mennem egy ösztradiol, LH vérvételre az intézetbe és aztán kezdődhet a petesejtek érlelése.
 
Csak annak aki nem járta még ezt az utat:
A long protokoll a beavatkozás előtti ciklus 20 napja körül kezdődik egy injekció kúrával, ami leállítja a petefészkek normál működését, így ha zárul az a ciklus, akkor a következőt a doki nagyon nagyon tervszerűen tudja befolyásolni.
Erre alkalmazzák nálam a Suprefact-ot/ vagyis alkalmazom magamon.
Azt tudtam, hogy egynémely IVF kezelésben használatos készítmény elég furcsa, valamint hogy igen lórúgás szerű hatóanyagokat tartalmaz - ezért is nem tartom egészségesnek a sok-sok stimulációt - de ez!!
 
Ala betegtájékoztató:
"A Suprefact injekciót a prosztatadaganat kezelésére használják, amit a tesztoszteron szintjének csökkenésével ér el."
 
Hát ez kemény. Mondjuk a tesztoszeron szintem magaska, szóval majd ez jól leviszi, de marhára kíváncsi lennék arra, hogy ki volt az, aki rájött, hogy ezen szer hatóanyaga segít az IVF-ben. Egyáltalán mikor rémlett fel valakinek, hogy jéé, ezt nézzük már meg ezt csori egereken...
 
Ha ez lement, akkor Merionalt fogok kapni és Klion D100 tabit, meg gondolom Cetrotide-t. 
+ megy majd a korábban feliratott Fraxiparine, valamint Utrogestan és Prontogest kombó :)
A Prontogestet hazánkban nem lehet kapni, így a Pharmafutár hozza be Olaszországból. Ennek időtartama kb. két hét, úgyhogy ma voltam megrendelni.
A rendelést a recept leadása és az ellenérték megfizetése (82,5 Euro/15 amp.) ellenében veszik fel.
Jelenleg a receptem 15 ampulláról szól. Mondjuk mire kiderül a várandósság, akkorra kb. két db ampullám marad. Mindez, a dokitól elmenőben a parkolóban jutott eszembe.... Szóval 30 ampullával rendeltem. 50.600 forint. És ehhez még hozzájön az utro...Meg egyébként a többi készítmény.  Mondjuk remélem hogy még majd kell venni, hogy megmaradjon a folyamat. Adná a jóistenke, hogy kelljen erre költeni még októberben. :) :)
 

Hazatértünk

Mindenhol jó de legjobb otthon :)
Pisti most épp locsolja a kertet én pedig végeztem a kipakolással.
 
Nagyon nagyon jó volt minden, főként az, hogy kicsit összébb kerültünk, mint ahogy arra számítottam is. :)
Tetszettek a sokságos finomságos étkek.
És az is jó volt, hogy most a lővérekre néző szobát kaptunk erkéllyel. Olyan jó idő volt végig.
Pénteken érkeztünk meg és rögtön bele is vetettük magunkat a wellness részlegbe, ahol a férj gyorsan el is tűnt egy masszázsra. Én talpreflexológián voltam. Sokat szaunáztunk, úsztunk. 
A jacuzzit én speciel nem használtam - hiába 4* - de nem mertem. Én ilyenekben mindig összeszedek valamit. A medencét is úgy használtam, hogy utána rögtön mentem elmosogatni magam.
Vacsora és reggeli volt az árban. Tudni kell hogy nagyon jól főznek, szóval kajáltunk rendesen. Meg kóstoltunk fini borokat. Pisti inkább pálinkát :) Még aznap taxival lementünk egy borházba, ahol egy kedves barátunk dolgozik. No hát ott is borozgattunk. Megbeszéltük, hogy másnap is tiszteletünket tesszük ott, de mivel éjfél után értünk a hotelbe, így ezt már másnap nem vállaltuk be. Elvégre pihenni mentünk.
Egyébiránt tök furi, de még nyaralás/hosszúhétvége alatt is órára kelünk. Mármint hogy leérjünk a reggelire. No jó, nem 6 kor csörög az óra, de ha a bárban iszogat még valaki este 11 ig/vagy éjfél után ér haza a bornapokról, akkor a 9 órás kelés ugyanúgy fárasztó... :)
Szombaton csak lazultunk, illetve bejártuk a botanikuskertet, valamint elmentük egy vendéglőbe falatozni, ahol megkóstoltuk a spéci soproni babos káposztás halászlevet!!! Hát überfinom volt!
Vasárnap, azaz ma, hazaindulás és bevásárlás volt a program.
Szép volt, jó volt, még visszamegyünk!!
 
Néhány kép ízelítőnek. Ezek a vendégcsalogató szépséges képek a szálloda jóvoltából. A legutolsót Pisti készítette :) :)









2013. szeptember 5., csütörtök

Remélem jobb lesz mint most

Holnapra Pisti vett ki szabit, így elkísér a Kaáliba mert megyünk a receptekért. Aztán ha ott végeztünk, akkor indulunk tovább Sopronba a lővérekben lévő Fagus hotelbe. Ránk fog már férni. Na nem azért mert hozzá vagyunk szokva és már pár hónap eltelt a luxus óta, hanem mert jót tesz a kapcsolatnak ha kimozdulunk.
Azt vettem észre, hogy ha itthon vagyunk, egy idő után kissé ellaposodunk és a kimozdulás mindig helyreránt minket egy időre. Sokaknál olvasom, hogy tesznek néha egy-egy esti sétát, bicóznak egy közöset... Ez olyan jó lenne nekünk is. De ilyen soha sincs. Marad az, amiben ő is szívesen részt vesz: az elutazás... bár ezt nem lehet annyiszor megtenni, mert elég költséges.
Sajnos Pisti abszolúte nem vevő az esti sétákra, közös biciklizésre, cukrászdára.... :( Tehát ezek az alternatívák kiestek... Mindig azt mondja, hogy sétálgasson az, akinek 6 lába van.... Mit ne mondjak ez elég elszomorító. Igazából leképeződik az együtt tevés a vacsorákra, főzésre, nagynéha az együtt kertészkedésre, az együtt alvásra, meg néha a lepedőgyűrős tevékenységre. Bár ez utóbbira se sokszor.
Furi ezt írni, nem sokkal az esküvő után de nálunk most ez a felállás.
Remélem jól feltöltődünk hétvégén.