2013. október 31., csütörtök

ET+20, még 7 nap

az ultrahangig.
Ha a mensitől számoljuk, akkor 6+6 leszek, ha viszont azt, hogy a punkció nem a 14. hanem a 17. napon volt, akkor 6+3, szóval remélem, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, és nem megyünk korán.
Jajj miket beszélek, hogy a fenébe mennénk túl korán, mikor már ma is mennék... :)
 
Ma ellőttem az utolsó-utolsó tesztet ami a házban itthon fellelhető volt. Szerintem szép. És az a durva, hogy bár a 14. napi is szép csík, de nem jött ki rögtön csak kb. 3 perc után, az előtte készítettek pedig főleg... De ez! Rögtön miután felért odáig a cucc! És már akkor elkezdett sötétedni amikor még csak épp elérte a szint a kontroll csíkot :) :) Tisztára beizgultunk a Pistivel hajnali fél 6 kor :) vissza sem aludtunk :) :)



 
Már szurkálás nincs, ellenben ha hirtelen felállok - nem mindig - olyan durva megjövős érzés kap el hogy csak na. Már nem az "átrendeződős" érzés, hanem fáj. De kb. tart 15 másodpercig, majd elmúlik. Aztán van az a fájdalom, hogy egyöntetűen fáj tartósan, ez is mensisen, plusz az egész alhas feszít! Ilyen volt például tegnap is, mikor is muszáj volt egy kicsit rendbekapnom a házat, meg még átültettem 3 virágot.
A mell továbbra sem feszül, se nem fáj, egyedül a bimbók érzékenyek. Na az megmaradt. Hol jobban, hol kevésbé.
Szerintem ezek jók! :) Émelygés nincs, közepes aktivitással étkezem. Most épp tejeskávézom, és haragszom a Pistire amiért nem süt  Nekem hagymás tojást... /viszont a tejeskávét ő készítette :)/
 
És akkor amit mindenképp még lejegyezni kívánok:
 
HAJRÁ ENYÉMKISBABÁM!
  
HAJRÁ ANETTAIKERKISBABÁI!
 
HAJRÁ ANIKÓINSZEMESKISBABÁJA!
 
HAJRÁ MURÁNYIRENIÉSBÓDISBARBIKISBABÁI!
 
HAJRÁ ESZTERAKIHÁTHABABÁS!
 
és HAJRÁ NATASABABA  - aki a barátnőm kisbabája, szép születést Neked!

ők most azok, akikért nagyon kell szorítani!!

/és nem vagyok diszgráfiás, csak több helyen láttam, hogy szokták volt bizonyos szavakat összevonogatni a blogokban! Nekem meg ez tetszik!/
 

2013. október 29., kedd

Üzenem mindenkinek,

aki eddig azt merte hinni, hogy transzfer után  "hűdenehézavárakozás", és a "legnehezebbminteddigbármi', na az el van tévedve!
 
Még 9 nap ... Édes Istenkém! Csak legyen minden rendben!!
Drága Kisbabánk! Köszönjük, hogy vagy Nekünk! Maradj is Velem kis Csodám!
 
Ma azt mondta a Pisti, hogy : Te kisnyünyüt hordozó!! :) :)  

2013. október 28., hétfő

Így vagyok...

Sokan kérdeztétek üziben, csopiban, hogy hogyan is vagyok. Most megpróbálom összeszedni a gondolataim, tüneteim.
 
Először jöjjön a lélek.
Nagyon-nagyon örülök, ehhez kétség sem fér, és naponta többször érzem túlcsordulni a lelkem, hogy mekkora fantasztikus dolog történik most Velünk!!
Ezzel most elég megosztó leszek szerintem, de mi hisszük azt, hogy a lélek választ minket. Ennek okán nem győzöm mondogatni Kisbabának, hogy mennyire nagy dolog az, hogy úgy döntött, Velem van, Velem lesz :)
Tényleg fantasztikus és olyan "mosolygóssírós" érzés.
 
Mindemellett azért, van bennem egy jó adag félsz, izgulás. Ezt Popinak is mondtam a talin...Tudjátok, én az elmúlt években annyi sok - és most leírom mert az én blogom - szart olvastam már -bár ne tettem volna - hogy azért eszembe jut, hogy mi, mikor mehet mellé. Ez azt hiszem 3 év várakozás és folyamatos kudarcok után érthető. Már csak azért is, mert folyamatosan arra voltam beállva az évek alatt, hogy próbáljuk, nem sikerül és ugrunk a következő lépésre. Aztán megint próbáljuk, nem sikerül és ugrunk a következőre. Most is a következő lépést terveztem, aztán hoppá, itt vagy Ő! :)
Bár alacsonyka volt a hcg, DE nőtt! Csudiszépre a doki szerint is! És ha ő ezt mondja, majd' 18 év fertilizációs dokiként szerzett tapasztalattal a háta mögött... akkor Neki elhiszem.
Ennek kapcsán jutott az az eszembe, hogy Nekem eddig mindenért meg kellett küzdenem az életben és általában ha valamit megkapni látszott, akkor még egy-két napig lógtam a levegőben, hogy biztos-e, lehet-e örülni.
- például amikor felmondtam és kilátásban volt az új munka, de még túráztattak két napig, és csak aztán lehetett felhőtlenül örülni;
-vagy a Pistivel való kapcsolatomban. Mondjuk ezt én csináltam magamnak, de itt is voltam napokig bizonytalanságban;
- angoltanfolyam, későn kapcsoltam, már nem lehetett a neten jelentkezni, de aztán csak elintéztem;
- és nem utolsósorban az államvizsga előtt. Be tudok-e most jelentkezni, mi lesz, halasztottam is, volt egy kis kavar a szakdogával, de egy-két nap alatt lefutott, hogy minden ok.

És igazából így volt ez most is. Jórészt csak 23-án a második vérvételkor tudtam némileg megnyugodni.
Pontosan a fentiek miatt érzem azt, mélyen magamban, hogy bármennyi fura gondolat, bizonytalanság kavarog bennem, mégsem lesz gond. Mert kivárta azt az időt, amikor ő gondolta úgy, hogy jön, - hiába is szerettem volna korábban - szóval ő döntött, és ennek okán Velem marad. Remélem. Ezt gondolom, és ezt is fogom hinni, remélni, bár az ultrahang előtt pár nappal, tuti elgurul megint a gyógyszerem....
Furi, mert nem lesz petezsák és szikhólyag nézegetés most az ötödik héten, csak majd november 7-én 6+6 naposan, amikor már látható lesz a szívdobogás - tudom, szívcsőpulzálás, mert az még nem a teljes, kifejlett szív - de ez olyan szép szó... :)
Igazából mehetnék most suttyomban nődokihoz, de nem akarok, mert ezt Krizsa dokival kell megnézetnem nem mással. Vele kell majd örülni együtt!! Igazából ez most olyasfajta bizonyosság, mint anno az, hogy én nem a fürdőszobában egy terhességi tesztet szorongatva fogom megtudni, hogy babát várok. És lám, valóban, nem így történt.

Szóval akkor mégegyszer: Örülök! Nagyon! És hiszek és remélek!!

A testi "tünetek"
Ma vagyok 5+3 hetes. Múlt hét óta minden egyes nap puffad a hasam kb duán 5-6 órától. Akkor már nem tudok lenni abban a naciban, amiben napközt. Szabadidőben vagyok jórészt.
Kb. múlt csütörtökig éreztem szurkát, valamint pénteken fájt úgy a méh környéke, úgy hogy kisugárzott a szeméremcsonthoz. Azóta már "csak" amolyan átrendeződés félét érzek altájékon. Pl. akkor amikor hirtelen felállok, lefekszem, vagy épp felkelek. Szóval nem mindig.
Mától érzem azt, de kizárólag azt, hogy a bimbók fájnak ha megfogom. Eddig egyáltalán nem voltak érzékenyek.
Azt pedig nem tudom mennyire tünet, hogy kevesebbet eszem, én aki zabálnék állandóan. Az émelygés annyiban kimerül, hogy érzem hogy ennék, de kinyitom a hűtőt de nem kell semmi... A levesek mennek nagyon. 
Nagyjából ezek vannak. Imádom a puffadást, mert esténként ettől megnyugszom :) Ja és nagyon fáradt vagyok. Van úgy, hogy alszom napközben. :) :)

Szerintem megint kevesebbet fogok majd írni, mert sok mindenről nem tudok. Van még egy db tesztem, hát majd gondolom megcsinálom.

A pár baráton kívül senki nem tudja még a Babát, mert szeretnénk megvárni az uhu-t. Anyáék sem.
De minden rendben van és úgy is marad!!!!

2013. október 25., péntek

ET+14

Azért ma reggel ünnepélyesen feldolgoztam a Kaális tesztet, vagyis megcsináltam :) Nehogy már nem! Azért kaptam :)

Kaális teszt 25-ös
 


És akkor csináltam egy újat a 20 as szériából. Bár a márka különböző de 20 mind a kettő így már én is is látom hogy erősödik. Mert ugye hogy erősödött?

20-asok. Közben rájöttem hogy az alkoholos filcem valahol elkevertem...
 
 

2013. október 24., csütörtök

Ami most másképpen volt...

A márciusi, harmadik sikertelen beültetés után intézetet váltottunk. Nagyjából annak volt köszönhető, hogy a 3 beültetést a kérésem ellenére, - a Crinone gélen kívül - progreszteron megtámogatás nélkül csináltunk. Kértem már a másodiknál is, hogy had kaphassak injekciót, valami nagyobb dózist, valamit, de nem kaptam.

- voltam kineziológián, igaz csak májusig - bár szerintem ha rendbe teszik az ember lelkét egyszercsak, akkor az nem romlik el néhány hónap alatt;
- a Kaáliban Krizsa dokihoz kerültem <3 akiben nagyon-nagyon bíztam/BÍZOM
-  még a beavatkozás előtt elküldött laparoszkópiára. Ugyan nem sok mindent talátak, de meg lettem birizgálva;
- kiváltottam a Fraxiparine-t és a stimus szerek - Merional - adásának napjával egyidejűleg elkezdtem szúrni, tehát az első naptól;
- Kirizsa doki tanácsára, még jóval a stimuláció kezdete előtt elhagytam a Mercformint, mert állítólag rontja a petesejtek minőségét, helyette napi egy krómot szedtem. Most várandósan :) már azt sem;
- Pistinek is volt egy kúrája a Ferulant kapszulával, bár az nyár elejéig tartott csupán;
- felírta a Prontogestet, ami a leszívás negyedik napjától megy az utrogestannal együtt minden nap;
- a leszívás előtt elkezdtem folytatni a D vitamin szedést, csak megemeltem az adagom 5000 NE-re, majd leszívás után 4000 NE-re csökkentettem, tegnaptól 2000NE-t szedek;
- szintén még a stimu alatt elkezdtem szedni két féle Schüssler sót /Natrium cloratum, Kálium cloratum/ a só háztartás és a nyálkahártyák karbantartására;
- szintén Krizsa doki tanácsára nyomattam a bort és a pálinkát :) végig; húúh de még mennyire!! :)
- a leszívás után kerültem a laktózt és glutént - amúgy nem vagyok rá érzékeny - és paleolit ebédeket rendeltem, meg azért odafigyeltem a nap többi szakában. Nem állítom, hogy nem léptem át az ajánlott ch adagot, de az legalább nem milka csokival volt... ;
- lecseréltem az édesítőszeremet xilit-re;
- nem iszon szénsavasat, ez nagy szó, mert korábban sokat ittam, helyette az itthoni tisztított vizet;
- kevesebb kávét fogyasztottam;
- ittam stimu alatt a lúgosító teát, bár kb. 20 filter után abbahagytam, mert olyan volt mintha a karácsonyfát innám;
- imádott doktorom a beültetés után egy az egybe megtiltotta a fekvést, tehát csak este feküdtem amikor aludtam, illetve fél-fél órát nap közt, , hogy csökkentsem az utrogestan kifolyását, et+7,8 on még bicikliztem is. Nem kicsit;
- a leszívás után, próbáltam úgy tenni, mintha mi se lenne, mintha szokványos napokat élnénk. Beültetés után pedig főleg. Ehhez nagy segítség volt, hogy nem posztolgattam az állapotomról, és hogy punkció után minden nap fél órát agykontrolloztam és programoztam a pozitív dolgokat, azt hogy várandós vagyok, a beültetés sikerült, utána meg azt, hogy a hcg szépen emelkedik, aztán már mást is :)
/na azért vasárnapra ET+9 re, illetve hétfőre már rendesen elgurult a gyógyszerem :) /

Nem tudom mi segített, mert eddig ezek közül az általam kiötlött praktikák, és szerek közül soha egyiket sem alkalmaztam.

2013. október 22., kedd

ET+12 HCG: 102 :) :)

Ugyanis nem bírtam magammal és ma visszamentem a Kaáliba...

Szóval mostmár tényleg a világba kiáltanám, hogy megannyi sikertelen hónap és évek után mi is Kisbabát várunk! :) :) !
 
Ahogy Pisti mondja: a Nyünyüt terhes!!
Persze azért csak óvatosan! DE! Minden jó lesz! Miért is lenne másképp!!!!!!
Mindenkinek köszönöm a sok jó szót, a támogatást, amiket itt, a facen, üziben, és emailben kaptam :) <3
 Még mindig alig hiszem el!! :) :)
 
Ja és a mai tesztjeim halványabbak mint a tegnapi... Szóval ennyit a tesztekről. Csak arra volt jó hogy sokkot kapjak amíg várakozom az eredményre. 
Cuki volt Krizsa doki! :) Bicóval jött dolgozni :) és bicósruhában volt ! Jól megölelgetett, és azt mondta több tesztet ne csináljak :) És november 7-én vár ultrahangra minket !! :) :)

+ kérdeztem hogy nem-e gond, hogy nem 114 az érték - az a teljes duplázódás - azt mondta, hogy egyáltalán nem, maximum fiú lesz :) :)

Nem tudom miért így dátumoz, mert 23-án voltam...

Életem elsői ET+10, ET+11

Ez év márciusban fej-fej mellett haladtunk a lombikban egy lánnyal. Mondjuk már nem lány, de én mindenkit lánynak hívok. Azt nem tudnám mondani hogy asszony... Mindegy is. Váltottunk üziket. Szurkoltunk egymásnak. Konkrétan 4 nappal előttem tudta meg hogy babát vár, én meg négy napra rá, hogy a harmadik beülti eredménye a 0ás hcg :(
Ő most, október 21-én hozta világra a babáját, aznap, amikor én a negyedik beülti eredményét megtudtam. Furcsa.
Visszaolvastam most a naplóját. A hcg-je ET+9en 57 volt.... :) Több mint furcsa!
 
Sikerül Nekünk is!!!!
Szóval, hiszek, bízok, remélek és minden!!!!!!!
 
 
A tegnapi teszt:
 
 
És a mai:

A felső netes 10es teszt, az alsó gyógyszertári 20-as. Szóval még vagy kettőt veszek a 20asból. :) A 10esnél mondjuk rögtön látszott a második csík, viszont maradt is ilyen halvány. A 20-nál meg kb 2-3 perc kellett...
  
Tudom, mondtátok, hogy ne idegesítsem magam a teszteléssel de ezek életem első pozitív tesztjei! Enyémek!
 


2013. október 21., hétfő

Csináltam két tesztet

Az első 10-es érzékenységű netes teszt. Gyakorlatilag negatív. Kaptam egy enyhe sokkot, aztán bepattantam a kocsiba és elmentem a gyógyszertárba. Ja előtte Eszter mondta, hogy szarjam le és vegyek márkásat.... :)
Vettem két 20-as tesztet, mert csak az volt nekik. Az egyiket ellőttem. Haloványan, de ott a második csík!!!!!!
Ide nem teszem fel mert sztem fotón nem igazán látszik.
Meg ugye délutáni, majdnem víztiszta anyagból....

ET+10 vérvétel a hasam tök lapos, a melleimről szót se ejtsünk...

Reggel megvolt a vv. Nemrég hívtam a Kaálit az eredményért. A vérvételkor a lelkemre kötötték, hogy Krizsa dokit hívjam az eredményért...
Hívom. Izgulok. Kicsöng. A torkomban dobog a szívem. Felveszik és elmondom mit szeretnék. Kis türelmet kérnek. Izgulok.
Kicsöng a dokinál. Érzem, hogy nem tudom tovább tartani a telefont, folyamatosan az dörömböl a fejemben, hogy ez hihetetlen, megint itt állunk a boldogság kapujában és ez is egy "hát sajnálommal" szertefoszlik.
Felveszi a doki:
" Jónapot kívánok Martina. Ki volt már az, aki azt mondta, hogy engem hívjon?"
" Hát aki levette a vért...."
" No, hát akkor gratulálok Martina! Terhes!"
Abban a pillantaban ugrik egyet a szívem, csak most másképp, mint a negatívok esetében. Sírok. Megkérdem, hogy biztos az enyém? :) + még az ótejóégtényleg, húdejó, ótejóég, óistenem, köszönöm, nagyon köszönjük még elhagyja a szám... Krizsa doki is örül, én meg bőgök.
A hcg 57. De azt mondta a doki, hogy tuti minden, mert a progreszteron 197 :) Azért nézetek még hcg-t mondjuk csütörtökön, vagy nem is tudom. Csak hogy biztos nőtt-e. Remélem minden ok lesz. Mert tényleg nulla tünetem van! Tényleg!!
Az én kicsinyem tuti egyedül van! De velem van!!
Ja és annyira elterveztem már ezt a nagy pillanatot a Pistivel! Az eredmény: bőgve, hisztizve hívtam fel. Ő meg kihangosított és gurgulázott....
 

2013. október 20., vasárnap

Kivizsgálások...

Mivel ez volt a negyedik beültetés és ha holnap esetleg negatív eredményt kapok, akkor nem tudom mit várhatok a többitől, mi mást tehetnék még hozzá. Asszem az én problémám túlmutat azon, hogy van-e IR, meg Leiden, meg gluténérzékenység rendbe van e a lelkem és hasonlók...

Felhívtam a Kaálit, 2014 január 8-ra kaptam időpontot konzultációra. Pff. még a naptárba sem tudom beírni....
Természetesen minden, de minden leletem lejárt a rákszűrést kivéve, így amiket újracsináltatok:
- hepaC, HIV, HBsag,
- myco- és ureaplasma
- clamydia IgG, IgM, Iga
- helycobacter pylory
- laktóz intolerancia
- IR
- kenet
- D vitamin
- mamma szűrés
 
Prothrombin, leiden, homocisztein, glutén, meddőségi immun panel, TORCH volt korábban is, ezekből nem tudom mit érdemes megcsináltatni, mi az ami az év folyamán változhat. Ötletek? Illetve most volt lapar júliusban. Akkor megint feküdjek fel az asztalra, vagy legyen egy HSG? Komolyan mondom csori méhem csak szapulják meg piszkálják állandóan, eredmény meg nulla.
 
Ja igen. Ha eredmény nincs is, tény az van számomra. Nekem nem ágyazódik be az embrió... A fenti vizsgálatok aztán baromira nem tudják kideríteni hogy miért nem - mivel az IR jó volt, a D jó volt, nincs glutén meg laktóz érzékenységem... Szóval, ha megint csak ezek lesznek meg, úgy érzem adunk a szarnak egy pofont....
 
Ezért tegnap és ma kicsit utánanéztem az alloimmun/autoimmun problémáknak és a lehetőségeknek. Kissé elkeserítő a helyzet. Mihelyt átnézem amit szeretnék e témában, összefoglalom és közzéteszem.
 
Mára ennyi! Azért tudom, a reményhal meg hasonlók... :(

2013. október 19., szombat

Eredményhirdetések, tesztelések lélektana

Amióta babákat szeretnénk, azóta annyiszor, de annyiszor szembesültem már azzal, hogy másodpercek alatt tudnak összetörni az álmok és vágyak. Azzal, ahogy az érzelmekkel teli adrenalinbombám egyszerre csak szétrobban, helyén ürességet, fájdalmat hagyva maga után.
Ezt a fájdalmas utat több szinten bejártam már.
Nézzük sorjában.

A már-már rutinná váló tesztelések... Sosem gondoltam volna, hogy egy kispohárnyi vizeletnek és egy darab indikátoros csíknak olyan nagy lélektani visszhangja lesz az én életemben. Hogy lehet az, hogy ez a két dolog jelképezi számomra az elkövetkezendő jót, vagy épp - és eddig még csak ez volt  - a csalódást hozza magával. Bármi is volt, bárhogy is gondoltam, a teszt elvégzése közben mindig ott volt a "miért ne sikerülne!" érzés, a gondolat, aztán a szárnyalás után jött a zuhanás, a mélységes szomorúság, a tehetetlenség...

Amikor stikában csináltattam a vérvételt...Még aznap meg is érkezett az eredményt tartalmazó e-mail. Mindig mondogattam magamban: Oké,oké, nyugi! Eleinte csak néztem az olvasatlan mailt, és megint jött a remény, a valami nagy titkok tudója érzés, majd gyorsan rákattintottam, ellenben direkt nem néztem az eredményre. Aztán persze láttam a lesújtó valóságot. A többedik ilyen akciómnál már azon vettem észre magam, hogy szinte érzelemmentesen rákattintok és megnézem. De így is elmaradhatatlanul jött a zuhanás, egyúttal már közönnyel párosulva.

A Budai Meddőségiben a vérvétel után meg kell várni az orvost, ő közli a hírt. Bár tudva levő, hogy ha megvan a terhesség, akkor egy rózsaszín cetlit tűznek a mappára, valamint a biológus is feljön közölni a hírt... Ha nem sikerült akkor csak az orvos van benn, és a mappán sötétlila papír éktelenkedik.
Egyszerre bevisznek nagyjából 10 mappát, melynek kb 8 gazdája várja remegve az ítéletét a váróban. A szívem a torkomban, a gyomrom görcsben, tuti nem sikerült... de még nincs biológus és nem kezdenek el szólítani! Még van remény!! Egy kis idő után azonban elkezdik szólítani az embereket.
Kijön a nő sírva.... Közben egy-két biológus felszivárog. Kijönnek a nők mosolyogva...Még itt is jelen van a remény: "Nem baj, még a mi biológusunk nincs itt, de még feljöhet, még nem szólítottak" Aztán abban a pillanatban, behívnak, természetesen biológus nélkül, és még a kezedben a kilincs, szinte kiabál a sötétlila fecni az orvos kezében lévő mappádon. A fájdalom leírhatatlan, de tartanod kell magad, legalább addig amíg az épületben vagy. Nekem nem ment...

Hát ennyi 3 év eredménye nagyvonalakban.

Most a Kaáli Intézet van soron, ahol hétfő reggel leveszik a vért, és délután  kell telefonálni az eredményért...Félek...

 

2013. október 17., csütörtök

Hiába tartom magam távol,

tegnap elöntött a szomorúság. Nem is tudom miért. Aztán most meg elszégyeltem magam, hogy hát milyen anyakezdemény vagyok én, aki csak 4 napig hisz a kicsinyeiben...Ma csináltam egy tesztet ET+6 nap. Természetesen csutkára negatív. Tudom hogy nem kellett volna még... Hülye vagyok. :(

Ma barátnőzni megyek, holnap Pisti anyukájának a nyugdíjasbuliján kell segédlkeznem-igen neki van ilyen is :). Szóval elleszek, de szombaton a Pisti elutazik és csak vasárnap estére jön haza... Hááát ez kemény lesz.
El nem tudjátok képzelni, hogy félek az újabb csalódástól...

2013. október 14., hétfő

Prontogest egyedül!!

Este 8 van. Pisti még dolgozik. A tegnapi progi adagomat 18.20 kor adta be. Szóval egy ideje már letelt a 24 óra. Felhívtam, nem tudja mikor ér haza... Hát jó. Felhangosítottam a zenét aztán belevágtam a fenekembe. Nagyon durva, ha elengedem a kezemmel, úgyis stabilan benn marad a fecskendő!! Mint a rajzfilmekben.
Szóval beadtam. Tisza büszke vagyok magamra.
Szombaton azuram elutazik, így gondom volt eddig, hogy a hétvégi adag, hogy és ki által kerül belém. Mostmár legalább ezen sem kell aggódni! :)

P.S: nos ahhoz képest hogy mérséklem az írást... hát mára ez a harmadik bejegyzésem...

helyesbítek,

tényleg nagyon elkenődtem.
Ma rendeltem 10 es teszteket. Azt még nem tudom, hogy meg is szeretném-e csinálni őket, de legyen itthon arra az esetre, ha majd rámjön az ötperc.

Itt vagyok ragyogok

Semmi extra az állapotommal kapcsolatban. Hír viszont, hogy fagyibaba nincs.... DE! Egy pillanatig sem kesergem! Elég egyenlőre a 3 kicsiny!! Na jó, azért egy kicsit megdöbbentő, hogy nincs...

Pistimék elkezdték a kertben egy kisház készítését, - ez olyan biciklitartós, kerti szerszámos házikó lesz -, valamint elbontják a fóliasátrunkat, tehát valószínűleg ezzel megy a héten a foglalkozás. Úgy hogy ő délutános, és melózik közben. Így, végül nem koncsorgok a hét elején mert én is itthon leszek. Kávét főzni, kaját adni, stb.

Jajj ha már kávé!
Tegnap ezt kaptam:
Tuti, nagyon fincsi kávét készít!!!!!!!! Eddig csak egy kis kotyogó volt itthon, szóval most nem győzök tejhabot készíteni :)

2013. október 12., szombat

Aki még nem látott ilyet

Itt vannak az én kicsinyeim: a három fehér -nagyobb- borsócska egymás mellett!!! Enyémek!!!! Mieink!!!!
 
Az első kép a gyerekekről :) :)


A Budaiban az embriókról voltak képeink - amit suttyomban a monitorról készítettünk -, de így a méhben lévőkről még sosem kaptunk :) :)

Nos gondolkoztam

azon, hogy mi legyen ET után...
 
Amikor kiderült, hogy meddőség - fújmámilyenszó - és hogy lombik lesz, akkor másról se szólt az életem/életünk csak erről, csak a leendő várandósságról. Bújtam a netet, informálódtam, regisztráltam egy csomó fórumra, és facebook csoportba. Mindenhol napi - sőt óránkénti szinten jelen voltam, az elején azért, mert szívtam magamba a tudást, majd azért, mert már benne voltam a sűrűjében és mindenről tudósítottam... Máig hihetetlen ez Nekem... Nem is tudom, akkor valahogy ez tűnt a legjobb dolognak/ötletnek részemről. Mindenki mindent tudott. Minden tünetet, vagy épp nem tünetet a neten vitattam meg.
Tavaly szeptemberben volt az első stimulációm, majd ez év tavaszáig lement a 3 sikertelen beültetés, 6 fős, 5 napos blasztó babákkal. A harmadik idén márciusban volt. Akkor már finomabban, de még mindig fórumoztam, ennek okán még mindig, minden nap figyeltem magam, és akaratlanul is hasonlítgattam magam össze a többiekkel. És mint később rájöttem, egyszer sem tudtam elengedni a témát, pont ezért, bárhogyan is szerettem volna. Mindig is akartam egy olyan beültit, ami után úgy teszek mintha mi sem történt volna. Hát sose jött össze. Most megpróbálnám...
 
De az nem azt jelenti hogy inenntől nem hallotok Rólam!! Csupán annyi, hogy kicsit mérsékelném a beültetés utáni helyzetjelentést.
 
Tudjátok, hihetetlen hogy nem csak egy-két ember olvas, hanem derülnek ki fórumokon, csopikban, hogy ők is régóta olvasnak ám, és a háttérből drukkolnak Nekünk. Ez egy fantasztikus érzés és kérlek ne hagyjátok abba!!  Nagyon nagyon jó, hogy van kihez fordulni, kinek kiönteni a lelkem, mint ahogy azt már itt megtapasztalhattátok :)  Én is sok erőt, tippet merítettem a blogokból, szóval én sem hagyok cserben senkit!! :) :)

Tervezek írni, csak nem mindennap, , mert akkor kissé belebolondulok. Inkább csak majd visszaszámolok. Azon az ördögi körön amibe bekerülök - egyik pillanatban igen sikerült, másik pillanatban sírok, hisztizek, másnap megint okés vagyok és röhögök magamon, fél óra múlva sajnálom magam...- nem biztos, hogy segít, de megpróbálnám.
Úgy tervezem, hogy kevesebbet lennék facebookon, mármint nem irkálnám mindennap, hogy vagyok, mert szerintem újat nem tudnék mondani. Van - és csodálom azt - akinek a napi szintű testével való foglalkozás után van elég lelkiereje hinni, bízni. Én asszem nem ilyen vagyok.
 
Kevesebbet szeretnék gép előtt ülni, mivel akkor szerintem elszabadulna a dr. Google meg a billentyűzet. Na ezt sem akarom.
 
Amiket viszont beterveztem:
 
- egyáltalán nem fogok feküdni;
Először is: Krizsa doki megmondta, másodszor meg: a 3 sikertelen végigfekvős beülti után én sem látom értelmét. Szerintem nem a pakolástól, vezetéstől -amit nagyon szeretek- sétától, kávézós nagy nevetgélésektől nem ágyazódnak be... Ki meg nem esnek. Szerintem. Különben is, minél többet fekszem, annál bolondabb leszek.
- karbantartom a blogot, a várandósságom alatt meg főleg :) ;
- angolozom;
- tervezem meglátogatni a Mamimat;
- elmegyek Anyával a jövő héten csajoskodni; /Anyuék és Mami sem tudja ezt a beültit - sőt, 2 barátnőn, és egy darab hugon kívül senki/
- elmegyek barátnőzni; /no a Szandi barátnőm tudja :)/
- tesztelni elvileg a 14. nap kell, vagy a 10. nap várnak vv-re szeretettel. :) szóval szerintem megyek vv-re;
 - és próbálok nem figyelni magamra, ám minden nap szeretnék úgy 30 percet relaxálni
 
Nagyjából ennyi! Nem tudom mi lesz a végkifejlet! Félek nagyon!
Félek mert soha nem volt még 2 feletti hcgm, vagyis még egyszer sem voltam várandós. Egyszer sem! És már megint megjelent az a kósza gondolatfoszlány amit utálok: bármi is van a partnerrel, bármire fogjuk, a kész embriókat beültetve már csak rajtam múlik!! 

 

2013. október 11., péntek

ET

Azért csak kezdeném a csütörtökkel.
Tegnap kijött minden feszültség! Minden de minden! Egy ideje már gyűjtögettem, és tegnap volt egy kicsinek induló vitánk. Hát nagy lett belőle. De nem is az a lényeg, hanem inkább hogy sírtam. Sokat. De cuki volt a Pisti, elmondta, hogy ez végül is tök jó, mert a feszkó távozott, babák meg csak holnap délutántól költözködnek :)
Végül is igen, ez jó. Most nyugodt vagyok és várom a délutánt. Remélem kibírom a két hetet idegesség nélkül!
 
Szintén tegnapi esemény az első Prontogest!
Az első fiolát leborítottam a konyhapultról, szóval az összetört. Gratulálok magamnak! Aztán a második már jó helyre ment :) Hát úgy adta be az Életem, hogy nem is éreztem! Annyit éreztem amikor pl. a Gonalt beadom! Nagyon ügyes volt! Pikk-pakk benn volt a szer. Viszont mivel annyira ügyesen bement a szuri, nem fájt semmi, és megörültünk egymásnak nem masszíroztuk el rendesen. Vagyis masszíroztuk mi, de akkor még nem tudtuk, hogy az az intenzitás és időtartam nem ér semmit. Most van egy gumóm ami meleg. Igazából ez annyira nem is érdekelne, csak az aggaszt, hogy így felszívódik-e a cucc rendesen. Az utró is kifolyik állandóan. Áhhh!!!
 
És akkor a mai nap.

Bizti ami tuti mi 3/4 2-re már a Kaáliban voltunk. Gyors egyeztetés a dokinkkal majd felmentel átöltözés és nézhettük is az embriókat. Külön öröm, hogy a férjem is részt vehetett, benn volt Velem. :) Olyan volt a ruhában mint egy aneszteziológus :) :)
A beavatkozás nem volt annyira rossz, igazából már hozzászoktam. Picit pihentem, aztán még egy egyeztetés Krizsa doki irodájában majd haza.

És akkor a tények.

A Kaáliban hólyagcsíra állapotban lévő kész kis blasztókat fagyasztanak. Ellenben nekünk a 8 ból most 3 volt ilyen állapotban, de a többiek is fejlődnek elvileg. Tehát szépek csak még szedercsírák.
Szóval a 3 blaszto kicsinyt megkaptam. Utro és Prontogest mindennap, teszt két hét múlva a tesztcsíkkal, vagy ha nem bírok magammal, akkor a 9. nap körül várnak szeretettel.
Mondjuk én mindig vv-re mentem, tehát sztem elmegyek a 10. napon az hétfő lesz.

A másik ami érdekes. A sok-sok víz elfogyasztása után is azt állapította meg Krizsa doki, hogy sok-sok folyadék van a hasüregben - épp ezért nem ad Ovitrelle-t ami  szerettem volna -. És azt mondta hogy ha a puffadás, diszkomfort visszajön a 7-8-9 nap tájt akkor tuti várandós vagyok, ha nem akkor valószínűleg nem.
A furcsa az, hogy egyáltalán nincs rossz közérzet és a hasam lapos és az is volt a leszívás estéjétől... Már amennyire a hájkák engedik :) De magamhoz képest full lapos. Meg sem fordult volna a fejemben a hasüregi víz, ha nem mondja. Pedig elvileg annyira sok van hogy hajajj!!!Úgy látszik a szervezetem baromira jól tolerálja ezt az állapotot. Akkor viszont nem 100% hogy az ominózus napoktól kezdve a "majd szétfeszül a hasam érzés legyen"... bár ez csak az én okfejtésem. Meglátjuk.
Mondjuk így, hogy mondta mire kéne számítani... bár ne mondta volna!  Namind1.

Köszönöm a sok-sok szorítást és Ránk gondolást! Igazán jól esik!!
 

2013. október 10., csütörtök

Tegnap azért sirattam, meg egy kedves barátnőmnek nem sikerült az 5 inszem, holott csíkjai is voltak... :(
Ma viszont beérik több és több év küzdelme és az ismeretlen ismerős világra hozza babáit! Most meg ezért bőgök. :)

És holnap fél 3!!!!!!!!

2013. október 9., szerda

A nap híre!

Most beszéltem az Intézettel. A kicsinyeink mind a 8-an megvannak és hála Istenkének rendületlenül :) fejlődnek. Pénteken beülti, az hogy mikor, majd csütörtök déltájt kiderül, mert akkor kell újra hívnom őket.
Jeleztem, hogy ha megoldható, akkor duán fél háromra mennénk, mert akkor Pisti is tud velem jönni. Mindez azért is lenne fontos, mert itt a beültetésre bejöhet a leendő apuka, így ő is részese lehet mindennek :) Ez olyan jó lenne! Anno a budaiban csak megnézni engedték az embriókat, a beültire már nem jöhetett velem...
De egyúttal azt is mondtam, hogy ha a kisnyünyütök úgy igénylik, benn leszek akár hajnal 6-kor is. :)

2013. október 8., kedd

Ma mégsem szúrjuk a Prontogestet

Ugye az volt megbeszélve Krizsa dokival, hogy napi 3x2 utro és péntektől megy a Prontogest. Aztán saját szakállamra úgy döntöttem, hogy mától kezdjük már el ezt is adni, had legyen bennem egy jó adag. Amúgy is csak kétnaponta kell, így két adagnyi plusz ide vagy oda nem számít.
Vagyok egy csopiban, ahol Eszter nyomására, inkább felhívtam a dokit, mondja rá ő, hogy igen mehet.
Beszéltünk. Elmondta, hogy elméletben jó ötlet a beültire feltankolni, de inkább csütörtökön lőjjük az elsőt...Hát jó. Búcsúzóul még elmondta, hogy nem kétnaponta, hanem naponta fogjuk adagolni. Hűűűh! Kemény lesz. Eddig Pistit az tartotta lélekben, hogy csak kétnaponta kell "leszúrnia"... Mostmár ő is izgul.

2013. október 7., hétfő

:)

8 lett!! a 11 ből kettőt cseppentettek - vagyis nem szúrták.... abból mindkettő okés, 9-et szúrtak abból 6 lett... szóval belemászik ezt megtudtuk és így a 8.:) :) :) :) Szerdán még egy telefon de valószínűleg a beültetés pénteken lesz.
Ma veszünk a prontogest-hez tűket és akár már mától be lehet adni kétnaponta egy adagot :)

Van abban valami,

hogy tényleg sok folyadékot kell inni a hiperstimuláció elkerülése érdekében...
 
Az OHSS (Ovarialis hiperstimulációs szindróma) amikor túl sok tüsző érik egyszerre, alhasi fájdalmat, puffadást, émelygést és néha nehézlégzést okozva. Szélsőséges esetben kórházi kezelésre is szükség lehet,  pl. infúzióra, vagy ha többletfolyadék keletkezik, hogy le kell csapolni... brrr..
 
Ennek elerülésére mondják, hogy rengeteg folyadékot meg fehérjét szükséges magunkhoz venni.
 
Krizsa doki azt mondta:
"Igyon, igyon, sőt ha még ovitrelle-t is akar akkor még többet igyon, és ha már úgy érzi eleget ivott, akkor még igyon..." :)

A punkció napján elfogyasztottam 30 g fehérjét tartalmazó port, valamint 7!!!!!! liter vizet + a tea és a sóoldat a beavatkozás után + a vasárnapi húsleves :). Ma a hasam lapos, nincs feszítő érzés, nincs semmi kellemetlen, már fájdalom sincs... Szóval aki előtte áll: tényleg nyomassa a vizet!
 
Jó persze, aki napi fél litert alapjáraton se tud meginni kínlódás nélkül, az nem fog ennyit. Nekem jó az ivókám alapból is.
Ma már 3 liternér járok /délelőtt fél 10/

2013. október 6., vasárnap

11 :)

Fél 9-re értünk be a Kaáliba. 3/4 9 kor jött Krizsa doki <3 és bementünk a szobájába megbeszélni, hogy mikor végzünk, hol várjon meg a Pisti stb, majd felkísért a műtőkhöz.
 
Nekem nagyon furi volt - mivel nem tudtam - hogy Pisti nem jön fel velem, hanem lenn megvár, no meg az is, hogy semmit, de semmit nem kell vinni a műtéthez. Vagyis papucsot, hálóinget, betétet, kaját, innivalót, mindent adnak.
Szerencsére eddig sem voltam az az utazótáskás fazon aki egy hálóing végett is azt veszi elő - szóval csak a táskámban lapult, így nagyon nem éreztem hülyén magam. Választottam kisvirágos hálóinget, felöltöztem és már mehettem is a műtőbe.
 
Szeretem a narkózist. Ezt most elég meredek így kijelenteni, de tényleg nagyon szeretem. Amikor érzi az ember, hogy kezd szétáradni a testében az altató, húúh az tök jó. Hoppá, lehet hogy függő lettem :) Azért remélem nem lesz több procedúra, csak mondjuk mikor a többedik tesókért megyünk :)
Kicsit beszélgettem amíg el nem aludtam, lehet ezért nem is tűnt fel, hogy beadták a szert, csak picit később kérdeztem, hogy jééé ez már bennem lehet? :) A többire nem emlékszerm.
 
A következő hogy kitolnak a műtő elé. /Ez is furi, de pozitív: nem szarakodnak azzal, hogy altatás után 4 óra múlva lehet csak hazamenni./ Én kérem szépen 9.05 kor voltam a műtőben, 9.20 kor kinn az ágyon, és 9.45-50 tájt meg kiültem a kényelmes fotelbe. 10.15 kor mentem öltözni, 10.35 kor pedig már az autóban ültünk.
Az altatás után rögtön magamnál voltam, nem beszéltem hülyeségeket, nem röhögcséltem magamban mint szoktam. Rögtön jött a nővér - mivel Kedvencdoktorom még punkciózott egyet - és mondta, hogy 11 lett!!!!! :) :) Hát mondjuk erre nem számítottam! :) Mondjuk hatra, de erre :) :)
Majd rögtön azután, ahogy megvolt a másik lány leszívása, kijött a doki, megsimogatott, és a tőle megszokottan: "11 lett. Imádom magát!!!Annyira ügyes volt!" És meg is ölelt!
Majd még egyszer visszatért, de már csak elköszönni, én is épp már öltözni készültem. Megsimizett és integetett. Mondta, hogy bármi van, hívjuk nyugodtan. Annyira imádom ezt az orvost!!!!!
 
Nagy valószínűséggel péntek délután lesz a beültetés, amire jön Pisti is :) De még a részletek holnap kiderülnek. A petefészkeim megdícsértem, a méhemet megszeretgettem ééés sok energiát küldünk a sejtecskéknek, hogy minden a lehető legnagyobb rendben legyen.

2013. október 2., szerda

Pisti is beteg....

vasárnap meg szerepelnie kell.... Nagyon remélem, hogy addigra kijön belőle, és nem lesz lázas, nem lesz taknyos, nem lesz gyulladt torka, mandulája, mittommilye... NEM LESZ!!

Tetézzük a heti munkaidőt még egy nappal :(

A tüszők nagyot nőttek, szépek, már 16, 18, és 19 mm-esek. A nyálkahártya 7,5 mm. Ma és holnap még a stimus szerek, aztán pénteken 22.00 kor az Ovitrelle. És, ahogy számoltam korábban: vasárnap punkció.
Kicsit hülyén érzem magam, mert a dokink vidéken lesz és miattunk jön fel vasárnap, mert egyébként hosszú idő óta most lett volna egy szabad vasárnapja. Hát jól elba..tuk. Persze megcsinálja, meg cuki nagyon, de azért jobban örültem volna ha más páciens is be lett volna írva vasárnapra, ergo számolt volna korábban ezzel a nappal. :( Minden esetre vasárnap 3/4 9-re megyünk, gondolom 9-kor műtő, és azt mondta a doki, hogy 11-kor enged haza. Kb 5 db nagyobb és pár kisebb tüszőm van most. Szeretné a sejtek felét megszúrni, a másik felét a természetre bízni, mivel ezt még nálunk nem csinálták. Kíváncsi leszek. Ezt úgyis a sejtek száma és a sperma minősége dönti el. Vasárnap megbeszéljük.