Két hónapos

Óh már rengeteg idő eltelt és mégis szinte semmi.

Már mosolyog, ezerrel magyaráz, két hós létére gagyog és jár keze lába. Oldalrafordul már, illetve egyik nap hasról hanyatt dobta magát, de ez még persze csak véletlen.

A terpeszbugyis lét végett elvittem Dévényeshez is. Nagy gond nincs, a karocskák lazák, így heti egyszer járunk, de egy-egy nemtetsző nyögéssel megússzuk az 50 percet.

Az egyik legnagyobb csodaság -amit már rég vártam- hogy ha megébredt, és meglát az ágya mellett rám mosolyog. :)

Ma kapott oltásokat is, és annyira cuki volt: egyrészt kis ügyes, mert csak addig sírt csak, amíg a combikban voltak a fecsik, másrészt pedig amikor sírt, keresett a kis fejével hogy hol vagyok. Amikor meglátott - mondjuk végig mellette voltam - onnantól már csak panaszkodott és úgy, hogy le sem vette rólam a szemét.

Folyamatosan csinálja a büdikezet. Mindennap gyártja rendületlenül. Ja, hogy ez mi? Még mindig ökölbe szorítva tartja a kezét, viszont érezgetheti a fogcsírácskákat, melynek okán tövig nyomja az öklét a szájába. Éshát no. Nyál és ökölbe szorított kezek... Napi kétszer mosom neki. :) Ebben is irtó édi és vicces, ugyanis haláli komolyan közelíti a tátott szájához az öklét, és elvéti. Melléteszi és kis idő után talál bele. :)

Elmondhatom hogy 7 teljes hét kellett amire beálltunk egy "napi rendszerre" és ez a 7 hét kellett ahhoz is, hogy tudjam, mikor mi várható nála és ne féljek a helyzetektől.

Sokat autózom vele, nagyon szereti, viszont szerintem pont az autósülés végett a mózest nem igazán. Keveset van el a babakocsiban - max 30-40 perc, többet az autóban.

Este 20-21 tájt leteszem és 5-6 felé ébred, majd eszik és még visszateszem 9-9.30 ig.

Nem kell altatni. A kezdet kezdetétől külön kiságya és külön szobája van, és mostanra tartunk ott, hogy szereti és ott alszik igazán jót, ott van igazán nyugodtan. Konkrétan ha nyűgös, akkor kézben sem akar lenni, viszont mihelyt beviszem a kiságyába, megsimizem, már pislog is laposakat és elkezdi altatni magát: Eeeee, Eeeee, Eeeee. Egy perc és alszik.

Leszögezem, sosem hagyom/hagytam sírni, de ha például kezd nem tetszeni neki valami - mondjuk a hinta -, de még nem sír, akkor nem kapom ki, hanem odamegyek, magyarázok neki, cumizik és ha így se jó, akkor jön kézbe, és megyünk máshová szórakozni. Mert igen, szórakozni kell. :) Nappal max 15-20 percet alszik egyszer, kétszer. Cserében este igen. :)

Nagyon örülök, hogy ilyen szépen beállt erre. Mármint hogy nem kell sétálgatni vele, hogy aludjon, nem kell azért babakocsizni menni, hogy aludjon, stb. stb.

 

Egy kivétel van: az esti és a hajnali evés. Ott az étkezések végén automatikusan bealszik. :) Egy ilyen képet hoztam :

 

 

 

Én. Még a várandósság előtt volt a hátamon egy pattanás szerű, amit szépen rendbe is tettem, viszont barnás heg maradt utána. Ezvan. Várandósság alatt egy lehelletnyit változott a színe, de maradt a "békés" állapotában. Majd szülés után erősen pigmentált lett, így esett hogy két bőrgyógyásznál is voltam 3 nap alatt - ugye egy diagnózis nem diagnózis, tekintettel arra, hogy erősen képzelt beteg tudok lenni -. Nos a vélemények egybehangzóan: jelenleg rosszindulatú elváltozást nem látnak benne, de ebből lehet a melanóma, mivel elmosódottak a szélek, szabálytalan az egész, így szedessem le. Ma már ez is megtörtént. Lidokainos - tényleg semmit nem éreztem - 5 perces művelet. Jövő vasárnap lesz a varratszedés és akkorra már lehet, hogy kész a szövettan.

Persze ez nem nagy kaland, hisz annyi embernek távolítottak már el anyajegyet, pigmentált foltokat, és nem látták rosszindulatúnak, de hazudnék ha azt mondanám, hogy nem kattog szörnyűségeken az agyam.

De nem lesz gond, csak én ilyen vagyok. Lehetnék kevésbé mániás is.