Brendonban

Ma a brendonban vásároltam... Jajj de furcsa volt. Eddig azt hittem hogy én majd csak Pistivel együtt teszem be oda a lábam amikor is a babánknak/babáinknak vásárolunk.... úgy látszik még ezt a keserédes pillanatot tartogatta nekem az élet.

 

Sógornőm 11 hetes terhes. Tele van a facebook az uh. képpel... Örülök, de valahol mélyen olyan sírós-nevetős érzésem van. Nevetős az örömtől, sírós a .....

Lényeg a lényeg, most volt a gratulálós hétvége. És ahhoz vásároltam. Mondjuk én mindenkinek mindig vásárolok. Nem nagy dolog és nem is ujjszülöttnek való, de szerintem nagyon aranyos.

Kis előkék amin a napszaknak megfelelő feliratok vannak :) meg babás szatyrot, valamint kuponos újságot.

Nagyon cuki volt az eladó... Látta hogy nézelődöm - gondolom elég sóvárgó fejem lehetett - és ahogy fizettem a kasszánál megkérdezte hogy beregisztrálhat-e mint törzsvásárló és akkor kapok ingyen katalógust. Mondtam, hogy nem én várom a babát.../itt megint vághattam egy fejet.../ Azt mondta nem baj, majd fogok én is...

Hát mostmár kéremszépen törzsvásárló lettem.

 

Egyébként december 10 körülre várják a babát. Szenteste már a fa alatt lesz.

Mi most lélekben készülünk a júliusi BMC-s lombikra, a gyakorlatban pedig holnap megyek az első konzultációra a Kaáli Intézetbe. Állítólag ott egy év várólista van a támogatott lombikra. Holnap kiderül. 

A MI ESKÜVŐNK 2013. május 18.

A lánykérést követően – mely 2012. július 13-án történt – rögtön elkezdtem szervezni az esküvőt, tudniillik, én már 5 éves korom óta királylány menyasszony akartam lenni. Jól is tettem, mert a szolgáltatóknak már alig volt május-június hónapra időpontjuk…

Az előkészületeket megtettem már szeptembertől. Egész konkrétan már minden egyes kellék, beleértve a ruhákat, meghívókat megvolt már 2012 októberében.

Az esküvő előtti két hetet úgy töltöttem, mint aki a Jézuskát várja karácsonykor. Leírhatatlanul élveztem minden pillanatot. Egy mákszemnyi stressz sem volt bennem, lehet azért mert nem sok teendőm volt. Nem kellett ész nélkül szaladgálni sehová.

Azért utána bepótoltam. Mivel nem múlhat el cirkusz nélkül esküvő, azért mindkét oldalról voltak problémák. Szerintem az én rokoni oldalam vitte a pálmát. Az hozzátartozik, hogy az össz-vissz rokonságom: Anya, Apa, Mama, Keresztszülők és két Unokatestvér. Nomármost, az egyik unokatesóm volt a két koszorúslányom közül az egyik, aki kitalálta, hogy szertartás után elmegy, mert eljön érte a barátja és hazamennek tanulni… Mivel itt kinyilvánítottam nemtetszésemet ezért kollektíve a kereszték úgy döntöttek, hogy senki sem jön… Annyira tudtam hogy csak csinálták a balhét és a végén jönnek…. Jöttek is bár hozták a formájukat. De akkor most egy kicsit visszakanyarodva.

Csütörtökön mindent elintéztem, péntekre már csak a sziesztázás maradt. Pistivel otthon aludtunk a házunkban Szandikával a koszorúslányommal.

Szombat reggel 5.30 kor keltem, gyors hajmosás, és az előzőleg bekészített kávé lefőzése. Szandi barátnőm – a főfő koszorúslányom és egyik legjobb barátnőm – és a szerelmem még aludtak. A fodrászom 5.50-re érkezett meg. Rögtön hozzá is kezdtünk. Megszárította a hajam, besütötte, majd be a póthajat és letűzögette. Közben felébredtek a többiek. Szandika fél 8-ra ment fodrászhoz és utána Pisti átment az Anyukájáékhoz ott készülődött.

Megérkezett az egyik barátunk aki a menyasszonyi autót vezette. Megkérdezte fényképezhet-e. Én mondtam hogy persze. Erre elővett egy arzenál objektívet és gépet…. Az ő képeiből tudtok már most szemezgetni.

Ezután alakult a sminkem és eljött a 9 óra. Ez volt az az időpont amikor a hivatásos fotós, videós, és vőfély megérkeztek Pisti szüleihez és elkezdték a készülődés felvételeit. Mi ekkor végeztünk a sminkkel és elkezdtük az öltöztetést. Ekkor befutott az Anyukám, Apukám. Igaz kéretlenül mert 10-re vártam őket de valami hihetetlenül megörültem neki. Anyu segített a ruhát rámadni, jó is volt így mert jó erőben van és ő húzkodta a legjobban össze a ruhát amíg Szandika kötött.

Befutottak kereszték is. Már meg sem lepődtem.

Megérkezett az ásznász is hozzánk. Felvették a készülődést. Hát rendes forgatás volt kéremszépen!! J Utána ők előre mentek az étterembe. Én mivel elég rendmániás vagyok – és nem utolsósorban ez a saját fészkünk – én még teljes díszben ezután felsöpörtem, bepakoltam a mosogatógépbe, és elő is akartam venni még a porszívót mert hát majd 11 ember volt nálunk, de ezt már Anyu nem engedte… J

Majd vártuk vissza Attila barátunkat a menyasszonyi autóval. Mivel a kocsimosás végett késett itt kissé elborult az agyam, mert a fotózás idejét vesztegettük. De elillant a pánik mert a 35 perces utat 20 perc alatt tettük meg, mivel 100-al ment a menyasszonyi autó…. J

Mikor az étteremhez értünk nem láthattam Pistit mert őt addig kivitték a kertbe. Én pedig a fal mögött vártam, hogy mikor mehetek. Hát nagyon nagy pillanat volt. Itt láttuk egymást meg először. A párom meghatódott… Azt mondta, : „nagyon szép vagy!”

Ő nem nagyon szokott dícsérni, főleg nem olyan fennkölt hangsúllyal, mint akkor.

Néhány képet fotóztunk a ligetben majd átmentünk a kúriába a fényképezkedésre – ahonnan egyébként még integetni is lehetett azoknak akik kocsival érkeztek a vendégvárásra.

Itt nagyon jó képeket és videókat csináltunk. Vettünk buborékfújókat is azzal párbajoztunk. Fantasztikus volt. Megdícsértek hogy szépen vonulok. Hát hogy a viharba ne! J

12.50 kor visszaindultunk az étterembe. Itt a vőfély mindenkit összeterelt, pont úgy ahogy szerettem volna és bejelentett, mi pedig ováció, taps és zene kíséretében kéz a kézben – mert én nem szeretek karolni, ha nem muszáj – bementünk.

Hát ilyen érzés se fogott még el soha. Mivel 80 %ban barátok voltak ott, annyira fantasztikus érzés volt hogy mindenkit ismerünk, és látjuk hogy mindenki őszintén örül nekünk. Az ottani üdvözlésnél mindenkitől sok-sok bókot kaptunk. Én már itt elpityeredtem.

Következett az ebéd. Itt mondjuk szomorú lettem, mert azt láttuk hogy egy asztal majdnemhogy teljesen üres, mivel 15 vendég nem jött el. Aztán Pisti telefonált egyet és kiderült, hogy a szertartáson találkozunk velük és úgy jönnek a vacsorára. Természetesen csak akkor nyugodtam meg, mikor láttam hogy tényleg ott vannak a szertartáson és valóban megtelt az étterem dután.

Az étterem Dabason, míg a szertartás a lakóhelyünkön Gyálon volt. Nagyon szép volt a szertartás, de iszonyatosan ideges voltam. És sokat sírtam. A fogadalomnál nagyon sírtam, főleg mikor láttam, hogy Pisti megkönnyezi a fogadalmam…. J

Az általam jól megtervezett 30 perces szertartás kb két percnek tűnt. J Ahogy én megterveztem, hogy majd ki-ki nézek a közönség felé és élvezkedem, és főleg nem sírok, hááát, nagyon nem úgy jött ki.

4 kellemetlen dolog:

-          mivel Pisti előző este írta ki a CD-t fél 11-kor – megjegyzem az egész esküvőben csak ezt bíztam rá, hogy időben elkészüljön – így este valahogy egyikőnknek sem esett le hogy a szülőköszöntő zene nincs kiírva. Megjegyzem nekem akkor sem tűnt fel, mikor a cd borítót írtam, mely szerint: 1: várakozó zene, 2: bevonulás…. nem vettük észre hogy nincs szülőköszöntő. Hát ott jól meglepődtünk, olyannyira hogy, én markoltam fel a virágot Pisti anyukájának, holott úgy volt megbeszélve hogy én a bort viszem… J így az átadásnál a szép szavak helyett ennyit mondtam: Erzsike, ne haragudj hogy én hoztam. J itt volt röhögés….

-          3 méteres duplaszéles fátylam volt, amit vitt a szél és az emelvény felülete durva volt és szálkás. Azt hiszem nem kell ragoznom….

-          nem tudom miért kellett ennyit sírni….

-          úgy megörültünk egymásnak hogy az anyakönyvi kivonatot majdnem otthagytuk….

Vicces:

-          gratulációnál először egymást kellett köszönteni. Pisti fapofával odafordul: Szia szívem… J

-          a pezsi alkoholmentes volt holott volt alkoholos is…. Ennek okán benyeltem simán. Volt nagy röhögés a násznéptől mert én húztam le először.

-          a rizsesőbe majdnem megfulladtunk. Anya azt mondta hogy az egyik srác, aki alakított este is 1 kg rizst hozott…. Az egyik képen látszik is hogy rámöntötte a zacskóból…. a fejem tetejére….

Csokordobás is volt, és a fiúknak eldobott egy becsomagolt rózsaszín papucsot a férjem.

Az étteremhez visszafelé a menet hatalmas hangulatú volt. Két munkatársa Pistinek mögöttünk jött és folyamatosan kinn lógtak az autóból – szerintem mára kifolyt a szemük – és üvöltötték hogy csókot csókot…. Mi hallottuk és csináltuk. Elmebeteg egy társaság!!  Fantasztikusak voltak. Megálltunk a vasúti átjárónál mert jött a vonat. Egyszer csak verik a menyasszonyi autó üvegét a hátsó üléseknél. Attila lehúzta az ablakot és ez a két őrült volt: Csókot, csókot! És beadták a laposüveget…J

A vőfély mind felvette mert ott ült velünk a kocsiban.

Miután megérkeztünk az étterembe volt egy játék, majd az össznépi fényképezkedés ahol a fiúk mindkettőnket felemeltek J jajj ez olyan jó volt…. !!!!

Jött a nyitótáncunk. A férjem hihetetlen ügyes, szép és precíz volt. Semmit nem rontottunk, ünnepélyes lett a bécsi keringőnk. Tánc közben csak egymást láttuk, mosolyogtunk és mosolyogtunk, ellenben utólag kiderült hogy a násznép közül sokan végigsírták a keringőt. A keringőbe beépítettük hogy én felkérem Apumat és Pisti az anyukáját. Ugyanazon számban és koreográfiában ez ritka, ennek jutalma hogy őrjöngve tapsoltak a vendégek! Az Apukám be volt parázva már előtte de nagyon ügyes volt ő is.

Ezután jött a vacsora, a tánc…. Viszonylag kevesen voltunk mert 67 fő nem nagy lakodalom, de őrület volt!!!!!!

A csókot csókot kb 500 szor volt. De rendeset kellett ám minden alkalommal adni egymásnak nem puszit!! J

Legnagyobb az volt amikor a mosdóban voltunk mert újra kellett kötni a ruhámat erre halljuk, hogy : csókot! csókot! és utána az ovációt, hogy megtörtént. J

Volt kisfilm vetítés is. Úgy csináltuk hogy nagyrészt akik ott jelen voltak, ők viszontlássák magukat. Ebből is lettek nagy röhögések….

Kaptunk az ásznásztól ajándékba egy fotóalbumot tele a délelőtti fotózáson készült képekkel…. valamint közben nyomtatták a köszönetajándék fényképeket is nagyüzemben.

Jött a torta. Az első szeletet a barátnőm Szandika kapta névnapja alkalmából. Meg azért is meg meg szerettük volna neki köszönni az egész heti munkáját, meg hogy van nekünk… J

Majd a tánc közben elraboltak. Elraboltak…. az nem kifejezés. Konrétan tánc közben magára kanyarított a férjem munkatársa, mint egy zsákot és elrohant velem az éjszakába…. Ide az Apukám jött értem. Pisti meg úgy váltott ki hogy szerelmet vallott Anyukámnak! J

Volt gyertyafénykeringő, amiből sután kikeringőztünk, majd a menyasszonytánc. Én roptam, az uram meg addig sörözött…. J

Majd a lével kiszaladtunk. Gyors zuhany majd átöltöztünk a szép magyaros gúnyánkba, amit legalább annyian megdícsértek mint a menyasszonyi öltözéket.

Itt féltem nehogy leüljön a buli, de nem volt miért. Még 3 órakkor is meg voltak őrülve az emberek a parketten. Annyira tudtak mulatni. Hihetetlen jó volt!!!

Mi négy órakor jöttünk el de csak mert a férjnek már leragadt a szeme. Még itthon zuhanyoztam, nézegettem az albumot, pakoltam….közben hallgattam hogy a férjem horkol….. J Jajj tiszta szerelem van!!!!

Másnap 13.00 kor volt a morzsa party az étteremben ahová 25 emberrel mentünk vissza. Volt hangulat még itt is. A maradék ennivalót hazahoztuk, de ennek ellenére még tegnap egy grillparty lett rendezve, szóval ez egy három napos lakodalom volt, ha meg még azt is beleszámítjuk hogy már péntek óta ment a buli, mert voltak vendégek akik akkor érkeztek, és férj szüleinél ezért összeverődtünk akkor az már négy J

Tegnap a grill után megnéztük azt a 600 képet amit Attila barátunk készített, ami hipi szupi, azért is mert a hivatásos képeire és a dvd-re 3-5 hetet várni kell.

Sok-sok csók!

Nagy Martina

Még 1 nap!!

PÉNTEK
para most sincs de túl vagyok egy-két kínos helyzeten ami már már nevetséges.
A két koszilányom közül az egyik tegnap megsértődött és visszamondták családostul az egészet. Aztán ma már a koszi buszon ül, jön hozzánk, a családja pedig holnap 10-ra várható. Szóval, mindig van cirkusz, itt is volt. De nevetséges.
Kitalálta hogy eljön de a szertartás után... du-án 17 óra ... ő hazamegy tanulni....
Mindehhez iderendeli 17.00 ra a pasiját, hogy majd ő vigye haza... erre nagyon finoman megkértem hogy bírja már ki az estét mert nem hiszem hogy szombat este a könyvvel fog a kezében lenni, no meg vasárnap reggel....
... Erre megsértődött és azt mondta hogy akkor nem jön.....
Ma meg hívott anyu hogy már a család se jön.... /hozzátartozik hogy ez a család a keresztszüleim és a két unokatestvérem, akiken kívül csak a Mamám és Anyuék jönnek az esküvőre..../
Aztán Anyu helyretett szépen mindenkit úgyhogy másfél óra kínlódást félretéve minden all right....
Én nem paráztam mert tudtam hogy ez lesz a vége, csak az Anyu az aki mindenen belelkizik....
Egyébként mára semmi teendő nincs csak nekem egy körmös látogatás... Azt leszámítva pihenünk, eszünk, iszunk és jön délre a két koszim.

CSÜTÖRTÖK
no itt vagyok már, csak nem volt net egy ideig...
Az interjú....
igazgató mellé keresnek személyi asszisztenst.... mai nap kb 25 embert interjúztattak.... ilyen csoportos interjú féle. Az hogy sikerült-e majd másfél héten belül kiderül.
Mai elvégzettek:
... -mivel jó időt ígérnek ezért lemondtam a belső helyszínes fotózást;
-voltunk a menyecskeruhámért Veresegyházán;
- levittünk minden egyes cumót a rendezvényházba;
- kiraktuk az asztalokra az ültetőt, a dekorgyöngyös vázákat, az almákat, hintettünk szirmokat;
- édesanyám eleget tett kötelességeinek és kivasalta a 3 m-es duplaszéles fátylamat.

Idegesség: EGYÁLTALÁN SEMMI!
Sőt, rájöttem hogy úgy érzem magam ezen a héten mintha minden nap december 23-a lenne, szóval másnap lenne a szenteste.... :) Szóval olyan mintha a jézuskát várnám, meg hogy összejöjjön a család!!

Meghozták a kivasalt ruhám, már ki van akasztva a kisszobában...
Beáztattam a zöld-fehér dekorgyöngyöket amiket a vázákba szánunk....
Holnap 9-re állásinterjúra megyek! Mindenki szorícccssson!!!