2013. augusztus 30., péntek

Miért kell az embert hülyének nézni?

Történt ugyanis, hogy tegnap volt a próbanapom. Mint az előbbi posztban írtam, elvileg egy banknál lett volna a pozíció, ahová a munkaerőt egy fejvadász cég szolgáltatja. Mivel korábban én panaszkezelő voltam egy másik pénzintézetnél, így gondoltam miért ne, legalább talán előbb behívnak engem, akinek már van tapasztalata. Egyébként megnéztem a cég internetes oldalát és jó nagy faldumák vannak rajta a semmiről....
A hirdetésben az ügyfelezés, háttérmunkák, és adminisztráció volt megjelölve. De nem a klasszikus kis ablaknál ülő munka. Az állásinterjún biztosítottak arról, hogy az irodában ülve várom az ügyfeleket gondjaikkal, bajaikkal és ha ügyeske leszek akkor néhány hónap és lehet menni más területre. Ez nem gáz mert a korábbi helyemen is lentről kezdtem. Kihagsúlyoztam, hogy én csak fogadom az ügyfelet és a meglévő dolgait kívánom rendbe tenni, ha eladni kell, akkor arra vissza se hívjanak. A válasz: természetesen nem lesz eladás. És hogy mi lett belőle?
 
Mint a próbanapon kiderült, nem a bank kerestet munkaerőt más cégekkel, hanem ez a cég viszi a a bank, egy telefonszolgáltató és még kitudja mismi értékesítését.
A próbanapom két óráig tartott. Azért ilyen sokáig, mert - habár már az érkezésemkor felém elhangzott mondatokból tudtam hogy én ezt nem csinálom - azért k.vára kíváncsi voltam hogy ezmiez...
Találomra az egyik kerületben ki lett választva egy utca, azon belül egy társasház - az a régi gangos budai lakások egyike, ahol ráadásul olyan szegények az emberek :(- ahol egész egyszerűen a fickó akire bízva lettem, végigcsöngette a lakásokat, hogy szerződést kössön, ráadásul a telefonszolgáltatóét...Én konkrétan köpni nyelni nem tudtam, azt sem feltételeztem, hogy a jehova tanúin kívül ilyesmi még létezik. Természetesen nincs alapbér. Ha nem adsz el, nincs egy forintod sem. A betanulás alatt sem kapsz semmit.
Mégis mit gondoltak? Hogy azok után amit megbeszéltünk este a nyakukba ugrok, hogy ez az álommunkám és köszi, hogy nem így hirdettétek meg?!
Még nekem volt ciki akkor és ott azt mondani, hogy köszi de nem....
 
Szóval, még mindig itthon vagyok...
És ezek után már nem bízom semmiben... Jó lenne ismerős által elhelyezkedni, mert az legalább tuti, de olyan meg kinek van?... :(

2 megjegyzés: