24 napos boldogságos

Kevés időm van blogolni, annál is inkább mivel hétköznap ketten vagyunk Lellével, így ha fenn van akkor vele foglalkozom, ha pedig alszik akkor pakolgatok, mosogatok, rendezem a lakást és magamat. Mindkét mama dolgozik még, de ha nyugdíjasok is volnának, engem zavarna, hogy ha itt lennének folyamat. Nagyon. Persze babanézni jönnek, de én magunknak szültem ezt a Babát és meg tudjuk egyedül is fürdetni. Azon meg ha egyáltalán nem akar aludni nem sokat tudnak segíteni.... Az meg hogy magyarázzak nekik mit csináljanak az éppoly fárasztó.

Mondjuk nyilván más lenne az álláspontom ha két baba lenne egyszerre, vagy úgy testvér, hogy egyik kicsi, másik pici. Abszolúte más!! (szóval Cic!!! semmi ügyet ne csinálj abból hogy ott van anyós/anyukád! Csak élvezd ki! )

Lelle nagyon cukker baba, és nem gondoltam volna, hogy ennyire édesbogarat szülök. De tényleg. Gondoltam kopasz lesz, meg lilásgyűrött, de tuti nekem ő lesz a legszebb. De hogy ilyen szép legyen na!!!!

A 4. nap jöttünk haza a kórházból és kellett neki 1-2 nap átállás, hogy megszokja a szobáját, az itthoni szagokat. Ergo másnap a védőnőt meg a gyerekorvost zombiként fogadtuk. :)

Az első napokban volt gond az alvással, konkrétan nem aludt. De egyáltalán nem. Az újszülöttem az első 10-12 napján a 24 órából 8-at ha aludt akkor sokat mondok.

Aztán beállt arra, hogy eszik-alszik, vagy épp eszik-nézelődik a hintában-alszik. Persze mindezt csak akkor ha nincs nyűgös napja. Ha nagyon fúj a szél kinn - és tényleg így van- akkor egész nap nyűgös, ébren van és csak sír. A karomban is. Gyakorlatilag egy hétből 2-3 nap ilyen. Akkor teljesemberes és full le vagyok amortizálva mire Pisti hazaér.

Volt már, hogy utóbbi esetekben ő kelt Lelléhez hajnalban, illetve ő vacsoráztatta mert én fürdeni még letudok aztán elmegyek elájulni az ágyba. Az előző bekezdéshez: ha Pisti nem segítene ennyit már elhagytam volna a hajamat. Fürdetni is felváltva szoktunk: egy nap egyikőnk másik nap másikónk. Vagyis amikor Pisti itthon van. (Ő egyik héten délelőttös, másikon délutános. Ha délelőttös akkor dolgozik hétvégén is).

11 naposan vittem ki először levegőzni, azóta szinte minden nap járunk ha jó idő van. Voltunk már autózni is 4 szer. :) Szoktatom őt is és magamat is ahhoz hogy ketten vagyunk és ő hátul elvan, én meg elől már egy másik életért is felelek. Háááát nagyon furcsa! Az első 35 perces utunk olyan érzést keltett mint amikor friss jogsival először vezettem úgy forgalomban, hogy nem ült mellettem senki. Hozzáteszem, hogy a fáradtság miatt amúgy is lassabb a reakcióidő, meg ösztönösen halmozottabban figyelek. Még egy-két hetet várok aztán jön velem már butikolni is.

Egy dolgot már megtanultam - Pisti még nem :P - amikor alszik akkor kell csinálni amit aznapra terveztem ugyan, de nem arra az időre. Például, van hogy délután 5-kor én már meg vagyok fürödve, ugyanis akkor alszik, viszont amikor már felébred akkor már leköti az időm és este 10-kor pedig már nincs erőm zuhanyozni, hajat mosni. Szépen rendbe teszem inkább magam amikor alszik, így mire hazaért a férj legalább még illatos is vagyok. :)

Egyébiránt már voltam fodrásznál is, meg kozmetikusnál szempillázni. Egyrészt kész felüdülés beszélgetni a csajokkal ott -attól még imádom a gyerekem - másrészt meg zavar ha el van hanyagolva a fejem. :) A héten megint megyek pillázni, így legalább a smink kérdés meg van oldva. Lelle baba pedig olyankor elvan az apukájával. :)

Van egy elektromos hintája Lellusnak, és csodák csodájára úgy elnézeget benne hogy csak lesünk. Ok. Ha nyűgös nap van akkor semmi nem jó, a hinta sem, de például ha kaja után délelőtt még ki van pattanva a szeme akkor beteszem egy 15 percre, addig teszem a dolgom, illetve nézem őt, ahogy nézi a fényt!!! Olyan édes! Még sárga volt amikor elhelyeztük a hintát a balkonajtó elé, de ott is maradt mert a délelőtti napfénynél szinte füröszti magát a gyerek. :)

Aludni a saját ágyában alszik a saját szobájában. 4 verzió közül van valamelyik:

1. még bebóbiskol etetés közben a karunkban és úgy megy az ágyba

2. beteszem az ágyba de még ficereg és kellek, ekkor simogatom a hátát és a homlokát egy kicsit, majd elalszik.

3. beteszem az ágyba és elnézeget ott magának és elalszik

4. a nyűgi nap: sehogy sem jó: ilyenkor mindennel próbálkozunk de úgysem alszik.

Kész lett a fotókönyve amit a várandósságról csináltam és csináljuk róla a sok-sok képet. Éssss: megvolt végre a babafotózás is. :) Inkább családos fotók mert ugye az én lánykám jobb szeret nézelődni a hatalmas szemeivel mint aludni, így azok az alvós beállított képek csak elvétve készültek. Mondjuk nem is baj, nem kell az egész sorozatnak cukkermukker beállítottnak lenni.

Illetve még van egy emlékőr: a Krettyéktől kaptunk hétvégén talp-, kèzlenyomat kèszítőt. Természetesen mén nincs megcsinálva mert azt csakis a Pistivel lehet. Kizárólag! Ő meg nem èrt rá eddig. :/

Nagyjából most ennyi. Megyek teszem a dolgom. Addig is néhány képet megosztok.

  

Bármennyire is fáradt voltam, ez volt a mosolygóssírós reggel

 11 nappal szülés után. Azért a hasamnál ott a bőrháj.

szem-száj-orr!!!! :) <3