SZERDA
Még 3 nap
Ma nagytakarítok a házban és kertet rendezek, füvet nyírok, megcsinálom a kisvirágos kertet hisz azért péntektől vasárnapig szerintem megfordulnak nálunk egy páran. Ma is táncolunk egy kicsit.
Nem izgulok. Még mindig nem.
Mivel a menyasszonyi ruha az enyém, ezért nekem kellett gondoskodni a vasalásról. Hát kéremszépen ez is késznek látszik. Ma érkezik este a vasalt ruhácskám!!
A völi ingeket meg a koszik ruháját már hétvégén kivasaltam. Összepakoltam minden de minden cuccot a gyógyszerektől a váltó alsóneműig mindent!! Igazából már a gyűrűpárnára is rá vannak kötözgetve a gyűrűk, ergo a pénteket a körmöshöz menés kivételével végigfetrengjük!!!!

Kis babás:
pé-m az asszonylétem első két napjára várható. Olyan jó lenne ha........!!

Még 4 nap az esküvőig

Ma fodrásznál voltam festetni, duán meg átmentem Pisti szüleihez, felajánlottam hogy segítek kitakarítani.
Tegnap néztem a koponyeget.hu-t. A tegnapelőtti 10 mm csapadék 1-re csökkent!! :)
Ma táncot gyakoroltunk reggelről. Hát majdnem összecívódtunk a nyomorunkon.... :) aztán már sírtunk kínunkban... Még mindig bizonytalankodunk...

Már nagyon rég nem írtam

de azért is, mert nem volt mit. Vagyis volt csak úgy gondoltam hogy a babásodós blogon babás témával jövök. Az meg még nincs
De mégis nagy dolgok vannak készülőben.
5 nap múlva lesz az esküvőnk.

Ennek okán nem tudtam menni például a TALIRA amit a csibés csoport csinált.
No majd legközelebb
Most a lényeg.
A nyitótáncot betanultuk, már csak gyakorolni kell, virágos lebeszélve, igazából már csak az utolsó simítások vannak hátra.
Mivel szegény Pisti egész hétvégén dolgozott, így ma egyedül mentem a cukrászdába és a lakodalom helyére egyeztetni. Csütörtökre be lesznek rakva az asztalok így akkorra viszek le mindent, hogy szombaton már csak a virágokat kelljen beadni a fotózás előtt. A menü megvan, az ültetők és menükártyák - jelentem - megcsinálva!! :)

Próbálom úgy intézni hogy ne legyenek megterhelőek az utolsó napok így már csak a szépítkezés marad péntekre.... és Pistinek semmi de semmi dolga nem lesz, kivéve a szombati virág elhozatal.... + nekem lesz még egy feladat. Lesz egy állásinterjúm csütörtök 9-kor... arra szorítsatok majd Nekem!!
... Már a cukrászt is kifizettem mivel nem akarok jövőhéten járkálni és cehhet rendezni.

Mivel semmit, de semmit nem bízok a véletlenre ezért a szombati napot hajnali 5.30 tól fél-, illetve negyed órás lebontásokban beosztottam, valamit az Anyukámék illetve a két koszorúslány na meg a leendő férjem is megkapta a saját agendáját hogy mindenki tudja, neki mikor mi lesz a feladata, mikor mi lesz pontosan. Anyu hajlamos rá hogy majd csak sír és forog a tengelye körül. Na ezt hivatott elkerülni a forgatókönyv.... :)
Mivel Anyáékkal körbejárjuk a terepet csütörtökön ezért a rokonoknak megadtam az ő számát, hogy bármi kérdés, kérés lesz szombat de-t akkor mindenki őket keresse....
Egy dolog aggaszt az időjárás. Ugyanis a fotózás és a szertartás szabadtéri. De jó idő lesz !!!
Ettől eltekintve haláli nyugalommal várakozom. És még nem érzem hogy férjhez megyek....

Egy kis babás téma...
Június 11 én megyek a receptekért mert júni végén - ha a nászútból hazaérünk - kezdem a hosszú protokollt! Hacsak addig nem csinálunk kisbabát mi magunk!! A diétát tartom, többé kevésbé mert van hogy kevesebb ch-t eszek egy nap mint 150. Nodekéremszépen az esküvő előtt minden leadott deka aranyat ér!!

Még egy baba

Tegnap találkoztam az egyik legjobb barátnőmmel. Ő is azok közé tartozik akik mindent tudnak rólunk, a lombikos küzdelmeinkről. Nagyon szeretem őt, mindig szolgál egy kis lelki támasszal amikor összefutunk.

Beültünk a szokásos kávézónkba a west endbe. Leült velem szembe. Olyan kis szép volt, ragyogóbb mint szokott. Meg is dícsértem érte. :)
Erre elsírta magát és nagyon szomorú lett, olyan volt mint aki szégyellné magát.
Aztán rájöttem, babát vár. A 3. babát, úgy hogy végig védekeztek. Most 8 hetes. Nem is tudja hogy, de nem is ez a lényeg. A babát nagyon várják, szeretik, csak miattam érezte olyan rosszul magát. De mondtam hogy nem kell! Megszeretgettem és együtt sírtam vele a kávézóban. Persze, nekem ez egy újabb pofon az élettől, egy újabb keserédes pillanat, de ezt leszámítva tényleg örültem neki/nekik!
Kértem, hogy a baba végett nehogy megszakítsa velem a kapcsolatot, nehogy elpártoljon tőlem csak azért, hogy nekem ne essen rosszul látni majd, hogy kerekedik a pocakja.
Nem fog! Tényleg nem!

:(

Sógornőmék esküvője ugyanott volt mint ahol a miénk lesz és elkövettük azt a hibát hogy a szolgálató személyzet egy része is meg fog egyezni.

Mindez nem azért alakult így mert másolnám, vagy túl akarnék tenni rajta, nem. Egyáltalán nem. A környéken ár értékarányban ők voltak a legelfogadhatóbbak minden más klasszisokkal drágább lett volna. És hát úgy gondoltam hogy egy két évvel ezelőtti és egy mostani esküvő között nem támad majd zavar a rendszerben....

Hát támad. A párom szülei - nem direkt -  de állandóan úgy beszélnek a sógornőmék esküvőjéről mintha az lett volna az ász és azt nem lehet majd űberelni. Sem a zenekart, sem a ruhát, semmit.

De hát én nem is akarom!!

Meg hát abba az esküvőbe ez is volt, az is volt.....Ezt olyan sokszor mondják. Tudom hogy nem bántásból teszik, de azért rosszul esik mert a miénkkel kellene foglalkozni. A miénkkel amiben sajnos nem lesz minden, mert nem akarunk ész nélkül költekezni....

Ez szintén húsvéti történés, és szintén sógornőm, aki telefonon bejelentette hogy a jövő húsvétot már egy 4 hónapos babával töltik.....

Amikor aztán vissza lett kérdezve, hogy akkor most lehet-e gratulálni, azt mondta hogy csak viccelt...

No hát ezt nem értem. Ilyennel én nem viccelnék, valószínűleg ő sem, és lehet rögtön megbánta hogy előre elmondta és még vár/várna egy picit.

Persze örültem ennek a hírnek mert miért ne örülnék, de akkor abban a pillanatban olyan mélységes fájdalom lett rajtam urrá hogy azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány.

Annyira rossz lesz hogy minden összeröffenésen csak erről lesz majd szó, ezzel a témával lesz foglalkozva, ami egyébként természetes, csak én nem akarok asszisztálni hozzá....

Mondjuk ebből is látszik hogy nekem nem sokat ért a kineziológia azon fajtája amin részt vettem. Pont azért is mentem, hogy minden terhességnek, babának úgy tudjak örülni, hogy közben nem mardos a szomorúság...
Jelentem ez nem használt. :(

Húsvét

Pisti szülei majd 10 évvel ezelőtt vettek egy telket az apukája szülőfaluja mellett Vas megyében. Szép kis hely és nyugodt. Nekem túl nyugodt.
Az évek során építettek rá egy kis padlásos faházat, és odáig fejlesztették hogy van benn wc, víz és villany. Ügyesek voltak nagyon, annál is inkább, hogy segítség nélkül húzták fel.

Amióta megvan a telek évről évre a nyarakat és a húsvétokat lenn töltik. De ez azt jelenti hogy a két gyerekük is megy velük, a párjaikkal egyetemben.
No és azért ezzel van némi gondom. Mert még pl. soha nem voltam kettesben nyugiban húsvétkor, persze tudom hogy Pisti szeret lemenni, így egy két napot eltöltök én is.

így volt ez most is. Húsvét hétvégéjén, szombaton családostul leautóztunk Vas megyébe, - mi értünk oda előbb -  volt vagy mínusz egy fok a kisházban, és 100.000 vagy még annál is több döglött rovar... Sőt, valami fel is éledt ahogy fokozatosan működtettük a hősugárzót.
Azt tudni kell rólam hogy mindent elviselek kivéve a rovarokat, pókokat, százlábúkat és társaikat.
Szóval ez azt eredményezte hogy nem aludtam semmit, mert bárhogy is próbáltuk felporszívózni őket nem sikerült teljesen, így a két este mérlege az volt hogy minden reggel kb. dupla annyi rovar zsongott a padlástérben mint este. És még a paplanon is voltak.
Kellemetlen, és a nemalvás végett nagyon elfáradtam. Bár ezt leszámítva jól éreztem magam.

Nem meséltem még

hogy mi izgalmas dolgok történtek Velünk. Múlt héten vettük az esküvőnkön előadni kívánt keringő első táncóráit.
Egy fiú és egy lány tanít minket. Ők is egy pár. Mivel ide házhoz jönnek ezért három óra/alkalomnál nem adják alább - nyilván hogy nekik is megérje - szóval elég strapás volt. Pistim közben át is öltözött... Kicsit leizzadt. Csalódtam a tánc során, magamban... Azt hittem hogy nő létemre majd én leszek a kis ügyes, hát be kell valljam, hogy a párom sokkal jobban ráérzett a forgásokra, lépésekre, függetlenül attól, hogy én nőiesebben kivitelezem azokat.
A tánctartástól meg úgy elfáradt a karom, hogy másnapra izomlázam is lett. Ebből látszik mennyire edzett vagyok.
Lényeg a lényeg, lesz még egy pár alkalom, és nagyon kemény lesz!!