2015. március 12., csütörtök

Állapot :)

Ma betöltöttem a 35. hetet is. :)
Egy soron következő terhesgondozás van a hétre, aztán hétfőtől indul a heti egy NST.
Erre telefonon kellett időpontot kérnem, és logikusan arra a napra, amikor a saját orvosom is benn tartózkodik. Ahhoz képest, hogy már NST, és pár ismerős aki szintén áprilisra várta a babáját már elkezdett szülögetni, háááát HIHETETLEN!
Az is, hogy szülni fogok, meg az is - és ez egyre jobban foglalkoztat -, hogy nem lesz már bennem ez a Csöpp kis lény, hanem külön leszünk. Óh, ha régen ilyet meghallottam aki ezen filózik, azt mondtam, hogy bolond...
De most. Hajnalban megébredem és ha felvan Lelle akkor olyan furcsa érzésem lesz, hogy úristen néhány hét múlva én majd csak fekszem itt a Pisti mellett, ő pedig a másik szobában fog - lehet, hogy pont ugyanebben az időpontban - ficeregni. 
Jó érzések és egyben furcsák is. Meg ilyeneken jár az agyam: ugye jó anyuka leszek, laza akarok lenni és nagyon jófej, ugye szép lesz, ugye egészséges lesz, fogom-e hamar érteni a kis sírását, hasfájós lesz-e, milesz, milesssz, milesssssszz.
Remélem még legalább két hetet benn lesz a királylány, de alig várom már hogy a karjaimba foghassam és nézegethessen és lássam végre ahogy néz minket a csöpp fejével, nagy szemeivel. :) Meg majd amikor felismeri a hangom, amikor mosolyog, amikor majd nyúlkál és kommunikál... ahhhhhhhhhhhhhh  :) :)
 
Tegnap voltam a védőnőnél és közölte hogy világgá megy, /na jó, csak Angliába nővérnek/, és egyáltalán nem tudják a többiek, hogy a körzetünknek mikor és ki lesz az ellátója. Ugyanis jelenleg mímusz 3 ember van a szolgálatnál, és ő mint 4. kilép.
Ergó, most úgy váltunk el, hogy egyszercsak megszülök és szóljak oda hozzájuk, illetve válasszak gyerekorvost magamnak és majd szóljak annak is mielőtt jönnénk haza. :/
Szólok én nem arról van szó, csak azt hittem, hogy ha egy ember kiesik akkor már ismerkedik is velünk a másik aki helyette lesz...
De úgy vagyok vele, hogy ez legyen a legnagyobb baj a várandósság, szülés és az az utáni babázós/gyerekezős létünk alatt.
Egyébként találtam szimpi doktornőt, vagyis utánkérdezgettem. A tervem az, hogy jövő hét végén felhívom a védőnőket, van e új infó és a 38. hét környékén a gyerekorvost.
 

2 megjegyzés:

  1. Ugyanezeket erzem en is, ami a pocakom kívüli dolgokat illeti. Most mar minden nak eszembe jut, hogy úr isten, pàr nap, és nem lesznek bennem! Es higy valahol annyira sajnálom, mert jelenleg nincs jobb érzés s világon, mint apró talpacskàkat erezni a hasamban. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen! Ezt a sajnálatot jó hogy írtad. Nem a klasszikus sajnálkozás ez, de változás, és eddig nem gondoltam, hogy ilyen érzést fogok tapasztalni :) És persze a legcsodálatosabb lesz amikor kinn lesznek, növögetnek. :)

      Törlés