Semmi érdekes

nem történik velünk lombik fronton...

Ahogy írtam a legutóbbi sikertelen után, hogy ezt és ezt, meg még amazt is megnézetném, ismét vizsgálatoknak vetném alá magunkat (gondoltam, hogy majd kell egy spermiogram, meg néhány immunológiai vizsgálat) most mindez nem érdekel. :/

Nem mondanám azt, hogy belefáradtam, mert éreztem már elveszettnek magam a saját nyomoromban elég sokszor, volt olyan is, hogy fizikálisan is belefáradtam a vizsgálatokba, az orvosvadászatokba, bejelentkezésekbe, a sok foglalt hívásba, de ez most más.

Már egy ideje érlelődik bennem a mondat, csak eddig még nem mertem leírni:

Ebbe az egész csináljunk gyereket témában közönyössé váltam. 

Ez nem azt jelenti, hogy lemondtam, vagy, hogy szomor lenne. Most csak szeresssssük egymást, megyünk/megyek ide-oda, és alapjáraton jól érzem magam. 

A talpreflexre járok mert jólesik, szedegélünk néhány vitamint, és igen, fáj, hogy még nincs gyerekem, de nem érzek késztetést pl. egy újabb cukorterhelésre, nem akarok immunológussal egyeztetni, nincs ingerenciám ebben a témában olvasni, fórumra járni. Nincs kedvem a miért-re koncentrálni.

Élek a mának és ahogy lesz, úgy lesz, - ezt már írtam korábban is-, de most ez a Carpe Diem kiegészül azzal, hogy még csak gondolni sem akarok a témára.

Elvileg nyár végén elmegyünk a hatodik!!! -anyám!!!!!! már a hatodik!!!!!- beültetésre, (fagyasztott transzfer) és ha nem sikerül, akkor ősszel egy friss stimulációt kezdünk. Legszívesebben halasztottam volna ezt is, de azt sem akarom, hogy minden tolódik, és esetleg karácsony tájt kell sakkozni a beültetéssel.

Az is 1500 %, hogy az elkövetkező beültetésnél csak a transzfer napján leszek szabin, másnap már jövök dolgozni.

Hát így. Aztán gondolkoztam, hogy miért is vagyok olyan semilyen. Több okot is találtam:

1. Addig-addig mondtam magamnak, hogy még fiatal vagyok és előttünk van még sok minden, hogy kezdem elhinni;

2. Nyár van, és nemsokára jön a nyaralás egy szépséges helyre;

3. Szeretem férjet így nem visz rá a lélek nyúzni tovább, és magamat sem;

4. Most nincs az, hogy nagyon akarok lombikozni, de hosszú hónapok választanak el tőle, hisz már kettőt is látok magam előtt erre az évre. :)

5. A legfontosabb: valahogy tudom, hogy 2015-ben édesanya és édesapa leszünk! :) :) :) :)

Ibi néni

Nem. Nem Piri néni. Ibi néni. Egy idősebb hölgy, - 63 éves - aki 22 éve talpreflexológus. A saját házában, nem messze tőlünk dolgozik, és nem hirdeti magát. Aki hozzá eljut, az kizárólag a "szájhagyomány" útján kavarodik oda. Így kerültem oda én is.
Egy hasonló sorsú lány javasolta őt, nagyon profi a néni, neki speciel sikerült is a baba néhány kezeléstől.

Én elsősorban azért járok hozzá, hogy egy kicsit finomhangolja a szervezetem, mivel már én magam is soknak találtam a marokszámra gyogyikat és vitaminokat, valamint - mint tudjátok - a múlt hónapban még a stimus szerekkel szúrtam magam. Magyarán: elkel a méregtelenítés, egy kis natúr gyógyulás/öngyógyulás.

A nénihez 6 hétig heti két alkalommal szükséges járni, nekem ez július 18-án jár le. Ha a 6 hét lement akkor elvileg már heti egy alkalom is elegendő. Majd meglátjuk.

Ő a harmadik talpreflexológusom. Nem igazán volt bajom az előző kettővel, de nem érzetem soha semmilyen változást, valamint inkább féltem attól, hogy nehogy inkább ártson nekem mint használjon, mert azokról a kezelőkről véleményeket nem hallottam. Ezért is hagytam abba a hozzájuk járást. Úgy voltam vele, hogy majd csak olyanhoz megyek akit többen ismernek, több a tapasztalat, illetve mélyebb a háttér, már ami a gyakorlati időt jelenti.

Aki most eszik ezt a bekezdést ugorja!
Abszolúte hasznosnak érzem a refit, annál is inkább mert a 3. alkalom után nem csak hogy érezhető, de látható változás is volt. Mondjuk elég félelmetes. Akkor voltam pont a 13. napomon. /jelzem, egyetlen egyszer volt csak köztivérzésem, de az is a fogamzásgátlós időszakban/. Most másfél napig fájt a hasam, főleg a bal oldalt, ahol az elzáródott vezetőm van, és távozott belőlem mindenféle, kisebb-nagyobb darabban, jobbára fekete színben...
Elsőre megijedtem, de mivel feszt azt mondta a refis néni, hogy tele van minden dzsuvával a szervezetem, így azért nem temettem el magam. Aztán elmúlt, és vissza sem jött.

Rá 3 napra pont rákszűrésre mentem, és mondta a doki, hogy mindent rendben talál, és peteérés utáni állapotot lát - egyáltalán nem látszik, a petefészkeken, hogy stimuláció után vagyok, vagyis nem maradt vissza semmi -, a méhszáj is szép, és úgy minden. Tényleg lehet, hogy kijött aminek ki kell. Ma is megyek, szóval kedd és pénteki napokon járok. Egy alkalom 5000 Ft. Vannak pontok amik fájnak - naná, nyilván -, de abszolút kíméletes, nem barbár. Szóóóval: finomhangolok :)

Closed

Sziasztok!

Elérkezett az idő, hogy a blogom innentől zártan működjön tovább.
Azt gondoltam, hogy ha nem burkolózok láthatatlanságba, abból sosem lehet baj...

Tavaly tavasszal azért hoztam létre a blogot, 

- hogy kiírjam minden örömömet, minden fájdalmamat, amely a gyermekvállalás, és várandósság témakörében bennem felmerül;

- hogy megpróbáljak segítséget nyújtani mindazoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, esetleg el vannak veszve a vizsgálatok és teendők dzsungelében, vagy éppen annyira padlón vannak, hogy kell nekik a megerősítés: igenis menni kell tovább, másnál is vannak mélypontok, szar gondolatok, de mégis fel kell állni, és pozitívan kell hozzáállni a helyzethez;

- hogy támogatást nyújtsak azokban a helyzetekben, amikor az olvasó azt érzi, nincs tovább, reménytelen minden, hovatovább a kapcsolatai is válságban vannak. Ezek az emberek végigkövethették(hetik), hogyan dolgoztam fel a kudarcokat, hogyan nevettem bele a sors arcába mikor egy újabb pofont kaptam, hogyan kerültem padlóra, és hogyan álltam fel onnan, milyen gondolatok cikáztak a fejemben, hogy éltem meg ha terhes nőt láttam, ha elvetéltem, vagy ha szimplán csak otthon a lombik végett összevesztünk;

- célom volt az is, hogy lássa meg a világ, bármi nehézség jön a pár életében, azt, ha igazán szorosan szeretik egymást akkor kibírják, és ezáltal az a láthatatlan kapocs egyre szorosabb és szorosabb lesz közöttük, függetlenül attól, hogy morog-e a másik a fürdőszobai összefröcskölt tükör miatt, vagy sem;

- segített a napló abban is, hogy saját magam is sorstársakra találjak, és az ő vigasztalásaikból, tanácsaikból erőt meríthessek.

Ez az én naplóm, ezek az én gondolataim, és azok a bejegyzések, vélemények amelyek életünk legszomorúbb időszakaiban születtek, azok azért lettek, mert akkor abban a pillanatban, ezt éreztem, ezek kavarogtak  bennem, ezek szorongatták a lelkem. Minden leírt mondatomat vállalom, akkor és abban a helyzetben az érzéseim alapján lettek virtuálisan papírra vetve.

Nagyon-nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki szívvel, és szeretettel olvasta bejegyzéseimet, és ha gondoljátok legyetek velem a későbbiekben is. 

Aki szeretne tovább olvasni annak - ha kapok e-mail címet, akár itt, akár a közösségi oldalon, vagy e-mailben -, küldök meghívót.  

Tudom, hogy vannak zugolvasóim is. Mivel nem szeretném, hogy innentől kezdve olyan is olvassa soraim aki aztán a visszájára fordíthatja, ezért kérem, hogy aki olvasni szeretne, de még sosem szólt hozzá, egyáltalán nem ismerem, nem váltottunk üzenetet, nem olvasom a blogját, nem is tudom, hogy itt van, az a facebookon keressen meg, csak egy üzenet erejéig. Köszönöm!

MDKP - Virtuális méhtükrözés

Minden rendben. :) :)

Hátrahajlik a méhem, így a vizsgálat végig úgy zajlott, hogy a kezemmel nyomni kellett az alhasamat. Kicsit fura volt, mert ha fekszem akkor a hasam alul be van süllyedve, de még jobban le kellett nyomni. Ezzel együtt azt tudom mondani, hogy nem fájt, csak kellemetlen volt, de az sem állandó jelleggel.

A rákszűrést egy fokozattal rosszabbnak ítéltem meg.

A méhem fordított háromszög alakú, szép, szabályos, elváltozás nincs. 

Nézte a nyálkahártyát, a tüszőket. A 11. nap alapján várhatóan a 16. nap körül lesz tüszőrepedés - mint mindig -, a nyálkahártya szép, minden, de minden ok. Tegnap este éreztem a hasam, még ma reggel is egy kicsit, de már elmúlt.

Komolyan mondom, annyira örülök, hogy ennyi hormongyógyszer, vizsgálat után a szervezetem minden ilyen " lombik-, illetve műtéti buli után" rögtön visszaáll a normál kerékvágásba és rögtön minden után regenerálódik. Kopp. Kopp. Kopp. Nagyon-nagyon meg vannak érte szeretgetve!

HyCoSy nem volt, de akkor is látszódott ami tavaly a laparon kiderült, hogy a bal petevezető közvetlenül a méhnél van elzáródva. Ugyanis, amikor már benn volt a sóoldat, látszódott, hogy jobb oldalt befolyt a petevezetőbe a folyadék, a bal oldalt egyáltalán nem, sőt még a méh is más alakú lett azon az oldalon.

Ez az orvos is semleges volt, csakúgy mint a másik, akinél ősszel voltunk. Mármint nem volt kedves, nem volt bunkó. Semleges. És nem annyira rugalmasak.

Egy árva lélek nem volt sehol, mindegyik vizsgáló full üres volt, így arra gondoltam kérek egy rákszűrést is, ha már itt vagyok. 

Ez irányú kérdésem így hangzott: 

"Nem jelentkeztem be külön rákszűrésre, de úgy látom nincs senki rajtam kívül, így esetleg meg lehetne-e tenni, hogy mégis megszűrjenek?"

Válasz: "Nem, mert ez egy ultrahangos rendelő". 

Oké. Egyikőjük sem ajánlotta fel, hogy ha átlépek a másik vizsgálóba ott megcsinálják.... Úgyhogy a rákszűrés elmaradt, és mikor kijöttem, még mindig csak a Pisti üldögélt kinn magában...

Nadenembaj!

Fészbúk/Én is ANYA VAGYOK!

Igen, néhány emberen kibuktam. 

Sosem kultiváltam azt, - még lombik előtt sem -, ha a nő kiteszi a fészbúkra a méhét. Főleg a hüvelyi ultrahangost. Ezt most nem bántó szándékkal írom, ez az én véleményem, egyszerűen nem tartom odavalónak. Szerintem ezek intim pillanatok/képek amelyeknek otthon a helye, nem egy közösségi oldalon. 

E meggyőződésem pár évvel később tovább gyűrűzött, amikor elkezdtem lépkedni felfelé a gyermekvállaláshoz vezető lépcsőfokokon. Még most is megdöbbent, és irigylem is azt az "édes tudatlanságot" ami áthatja ezeket a nőket. Szinte hetente látok friss ultrahang képeket. Félreértés ne essék, nem sajnálom tőlük, hanem számomra elképesztő, hogy mennyire tutira vesznek mindent. Mennyire fix és megmásíthatatlan az a kétcsíkos terhességi teszt, ami fél órán belül "apuka" és "anyuka" oldalán is megjelenik? És lájkolni kell ám! Mennyire lehet fix az a terhesség, ahol 2 petezsákot látnak az 5 hetes ultrahangon és már aznap ikerkocsit akarnak venni?

A biztosítékot mégis az verte ki nálam, amikor egy uhus fotó alá oda volt írva kék tollal, hogy "hat hetes vagyok ám apa"... és ott volt mellette az elsárgult pisiteszt  No meg amikor kiírták, hogy "szülünk". És ez fenn a fészbúkon!? Ennek nem otthon/kórházban van a helye, hogy a saját pillanataikat saját maguk éljék át, és csak azzal foglalkozzanak? 

Bár hozzáteszem, mi is onnan tudtuk meg egy nagyon közeli családtagról, hogy terhes, amikor lájkolni "kellett" a 11 hetes uhus fotót...

Még egyszer leszögezem: az én blogom, az én gondolataim. Mindenkit szeretek, főleg a babákat, viszont az egy hónapnyi várandósságom alatt szívesen merítettem volna ezen nők "tutiraveszünkmindent" és "mindenfasza" poharaiból. Komolyan irigylem ezt az állapotot. Egyáltalán nem mondom, hogy én nem fogok mindent de mindent dokumentálni. Annyit várok a babá(k)ra, úgyhogy nagyon is. Mindent! De nem egy közösségi oldalon, ahol az utoljára óvodában látott ismerős-, valamint a volt munkahelyről az ikszedik emeleti, "vele csak ebédnél találkoztam eddig" emberke is beleláthat az életembe. Tutira fogok én is kismamás fotókat készíttetni -ahogy magam ismerem lehet, hogy két sorozatot is -, mert nehogymár nem érdemlem meg, fogok babafotókat is készíttetni, mindent de mindent. Magunknak.

Részünkről tényleg csak az fog kikerülni, ami a várakozás csodáját mutatja be rajtunk keresztül, és kellő óvatossággal fogok kezelni mindent. 

Hamarosan. :)

A várandósság egy csoda. Csoda az élet, és az, hogy egyáltalán keletkezhet. Egy testben egy másik, és a nő növeszti, táplálja, ez fantasztikus! De ne csináljuk már azt, mint néhány ismerősöm, hogy folyamatosan hátba kell veregetni, azért, hogy ő szuperkirálynő, hogy szült egy gyereket!!!!!??

Ami még szintén érdemel néhány gondolatot részemről az az, hogy néhány ősanya - nem általánosítok, leszögezem, mindegyikőjüket személyesen ismerem -,  minden nap telenyomja az oldalakat az alább olvasható - egyébként gyönyörű bejegyzésekkel -, de ez már a sokadiknál unalmas, főleg úgy hogy ismerem az illetőt és ad1: egyáltalán nem olyan, mint amilyennek ezen idézetekkel körbeírja magát, ad2:nem igazán kellett megharcolnia semmiért az életben - a gyerekért sem, és egy álom a babája -, az én küzdelmemet speciel ismeri, és a "szóra sem érdemes", vagy épp "nevetséges szenvedés" kategóriába sorolja, hovatovább, még örül is a nyomoromnak.

"Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. Szövetség vele. Az anyaság kötelék. Ragaszkodás és elengedés. Kérdések magadnak, válaszok magadtól. Az anyaság áldozat. És mindenekelőtt hála. Hála annak, akit megszültél; és annak, aki téged megszült."

"Hordoztam gyermeket a szívem alatt. Aludtam úgy, hogy kisbaba feküdt a mellkasomon. Pusziltam bibiket, gyógyítottam megtört kis szívet, lepukiztak, lepisiltek és éjszakákat töltöttem karosszékben. De most sem tenném másként! A testem bár nem tökéletes, de ha belenézek a tükörbe egy anyukát látok, aminél nincs nagyobb dicsőség vagy áldás."

Nők százai szenvednek hasonló problémákkal mint én, így azt hiszem méltán igaz rájuk is, amit akár én is posztolhatnék: 

Az anyává válás alázat. Harc és lemondás. Egy végtelennek tűnő küzdelem, melyben megharcolsz önmagaddal, megharcolsz a kapcsolatodért, megharcolsz a szerelmedért.  Az anyává válás hit. Hit önmagadban, hit, hogy minden rendben lesz. Bizonytalanság és várakozás. Áldozat, melyet nap mint nap hozol, a néha értelmetlennek tűnő állapotban. Türelemre tanít, némelyeket összébb kovácsol, némelyeknek a véget jelenti. 

Már régóta ANYA vagyok. Hiszen 5 műtétem volt azért, hogy ANYA lehessek. Mert, rengeteg kudarcot és pofont éltem át az élettől azért, hogy Ő(K) legyen(ek). Ugyan még nem cseréltem kakis pelenkát, nem keltem fel éjjel síró csecsemőhöz, de szemrebbenés nélkül injekciózom magam, és mindig azt csinálom amit éppen "kell" ahhoz, hogy a célom elérjem. Rengeteg vérvételen, és fájdalmas vizsgálaton vettem részt.   Lemondtam számomra sok élvezetes dologról azért, hogy Ő(K) legyen(ek) Nekem. Voltam már határtalanul boldog, pár nappal később elesett és végtelenül szomorú. Éreztem a fájdalmat, érzetem azt, hogy minden elveszett és legszívesebben elbujdosnék, de minden egyes alkalommal győzött az optimizmus. Erős vagyok. Már régóta ANYA vagyok. 

06.19. Hiszteroszkópia

Köszönöm szépen mindenkinek a tippeket. Végül is úgy döntöttem - mivel ma is igencsak fizetősre sikeredett a vérvételem - , hogy a pénz az pénz, így a virtuális hisztero-t választom, - az jóval olcsóbb mint bármilyen más eljárás-, és a Magzati Diagnosztikában fogom elvégeztetni jövő héten. Annyi előkészület szükséges, hogy Betadine kúpot ajánlatos használni előtte 3 nappal. Ezt még ma beszerzem.A Hycosy-t most hanyagolom, mert drágapénz és a lombikon végül is nem változtat, amúgy meg reménykedünk, hogy mindenjó :)

Nagyjából ilyen képsorozat készül majd szeretett szervemről: 

És itt az ismertető: 

A méhüreg vizsgálatát csak a méh feltöltésével lehet pontosan elvégezni, de nem kell hozzá feltétlenül műtét. A feltöltést egy vékony katéteren keresztül sóoldattal vagy kontrasztanyaggal is elvégezhetjük. Eközben 3 és 4 dimenziós hüvelyi vizsgálófejjel szkenneljük be a méhet, így a méhüreget rétegről rétegre lehet ábrázolni, valamint felszíni üzemmóddal elkészíthető az üreg virtuális 3 dimenziós képe.
Ezzel a speciális módszerrel annyira precízen lehet ábrázolni a méh alakját és a méhüreget, a méhnyálkahártya felszínét, hogy a vizsgálat a méhtükrözéssel megegyező diagnosztikus értékkel bír. Ugyanakkor a méhtükrözéssel  észlelhető  elváltozásokon túl (pl. méhsövény, polyp, összenövések), a méhfalban rejtőző eltérések (myoma, adenomyosis), és a kismedencében lévő betegségek (pl. endometriosis) is láthatóvá tehetők, amire a méhtükrözés nem képes. További előny a méhtükrözéssel szemben, hogy nem szükséges altatás és méhnyak tágítás sem, valamint a lelet fotódokumentációja is lehetséges a páciens számára.

Amúgy ha a Kaális árlistát böngészem, ott is van olyan, hogy méhüreg vizsgálata sófeltöltéssel... Az lehet, hogy ugyanez. Lényeg a lényeg, az MDKP még mindig olcsóbb. 

Tervek ( már megint)

Azon agyalásztam hétvégén, hogy lehet megint elkelne nálam egy teljes körű szervíz, némi rákszűrést, méhtükrözést-, és átjárhatóságit érintve.

Ugyanis (elvileg) spontán is lehet(ne) gyerekünk, és amíg ebben a pár egyik tagja (nálunk a férfi) még bízik, akkor jó lenne ellenőrizni, hogy egyáltalán tényleg lehetséges-e (még).

Nézelődtem mi a kínálat mostanság. 

Ilyen komplett "csomag" sehol nincs , hanem külön-külön minden. Iszonyat pénzekért. 

Ugyanis valamit valamiért. Tekintettel arra, hogy táppénzen voltam a beültetés után, így se szabit, sem további betegnapokat nem szeretnék szaporítani egy kisműtétre, kórházi tartózkodásra, így megkerestem milyen alternatívák vannak még. Mert vannak. 

A "hagyományos" Hysteroscopia (méhtükrözés)során egy vastag eszközt vezetnek fel a méhüregbe, ami miatt a méhnyakat elõzetesen tágítani kell, mely igen fájdalmas, ezért altatásban végzik. Ennek modern és kíméletes formája az Office-Hysteroscopia. Ebben az esetben egy vékony, flexibilis eszközt vezetnek fel a méh üregébe, mely rugalmasságánál és kisebb méreténél fogva elõzetes tágítás nélkül is átmegy a méhnyakon (tehát fájdalmatlan beavatkozás). Emellett a vizsgálat ugyanolyan informatív, mint az elõzõekben említett hagyományos forma, és az elõkészületekkel együtt is csupán 15-20 percet vesz igénybe. Ezt - én úgy tudom - csak a Rózsakert Medicalban végzik, ott most 38.000 Ft. :S

A petevezetők átjárhatóságának vizsgálatára jelenleg 2 ismert és alkalmazott módszer van. 

• a kórházakban legelterjedtebb módszer HSG (Hiszteroszalpingográfia), mely során röntgenes képerõsítõvel nézik a petevezetõk átjárhatóságát. A vizsgálathoz nagy mennyiségû kontrasztanyagot kell benyomni a petevezetékekbe, így igen kellemetlen és fájdalmas beavatkozás, mely sugárterheléssel is jár. Ilyen már volt Nekem. És majdnem elájultam a fájdalomtól, pedig akkor anno mindkét petevezetőm átjárható volt. Szóval ezt köszönöm nem. 
• HyCoSy (Hystero Contrast Salpingographia) – jóval kíméletesebb, ultrahangos vizsgálat, melyhez kevesebb kontrasztanyag szükséges, gyors, nincs sugárterhelés, és csupán 15-20 perc. Nos ez kellene Nekem, de mivel az ehhez való kontrasztanyag jóval drágább, és ez nem tb-s - nem mintha a HSG-ért nem fizettem volna - ezért kőkeményen fizetni kell.  Úgy szerettem volna, hogy egy füst alatt lemegy a két vizsgálat. Viszont itt a Rózsakertben 65.000 Ft. Máshol (csak) 50.... :S Szóval amennyit tervezgettem, lehet hogy nem lesz belőle semmi. :( :( 

Ilyenkor érzem azt, hogy bakker én is kérek már pénzt magamnak valakitől, valakiktől, ugyanis mi a magyar népet szeretnénk szaporítani, és ahhoz adjanak. De tényleg!