Amióta babákat szeretnénk, azóta annyiszor, de annyiszor szembesültem már azzal, hogy másodpercek alatt tudnak összetörni az álmok és vágyak. Azzal, ahogy az érzelmekkel teli adrenalinbombám egyszerre csak szétrobban, helyén ürességet, fájdalmat hagyva maga után.
Ezt a fájdalmas utat több szinten bejártam már.
Nézzük sorjában.
A már-már rutinná váló tesztelések... Sosem gondoltam volna, hogy egy kispohárnyi vizeletnek és egy darab indikátoros csíknak olyan nagy lélektani visszhangja lesz az én életemben. Hogy lehet az, hogy ez a két dolog jelképezi számomra az elkövetkezendő jót, vagy épp - és eddig még csak ez volt - a csalódást hozza magával. Bármi is volt, bárhogy is gondoltam, a teszt elvégzése közben mindig ott volt a "miért ne sikerülne!" érzés, a gondolat, aztán a szárnyalás után jött a zuhanás, a mélységes szomorúság, a tehetetlenség...
Amikor stikában csináltattam a vérvételt...Még aznap meg is érkezett az eredményt tartalmazó e-mail. Mindig mondogattam magamban: Oké,oké, nyugi! Eleinte csak néztem az olvasatlan mailt, és megint jött a remény, a valami nagy titkok tudója érzés, majd gyorsan rákattintottam, ellenben direkt nem néztem az eredményre. Aztán persze láttam a lesújtó valóságot. A többedik ilyen akciómnál már azon vettem észre magam, hogy szinte érzelemmentesen rákattintok és megnézem. De így is elmaradhatatlanul jött a zuhanás, egyúttal már közönnyel párosulva.
A Budai Meddőségiben a vérvétel után meg kell várni az orvost, ő közli a hírt. Bár tudva levő, hogy ha megvan a terhesség, akkor egy rózsaszín cetlit tűznek a mappára, valamint a biológus is feljön közölni a hírt... Ha nem sikerült akkor csak az orvos van benn, és a mappán sötétlila papír éktelenkedik.
Egyszerre bevisznek nagyjából 10 mappát, melynek kb 8 gazdája várja remegve az ítéletét a váróban. A szívem a torkomban, a gyomrom görcsben, tuti nem sikerült... de még nincs biológus és nem kezdenek el szólítani! Még van remény!! Egy kis idő után azonban elkezdik szólítani az embereket.
Kijön a nő sírva.... Közben egy-két biológus felszivárog. Kijönnek a nők mosolyogva...Még itt is jelen van a remény: "Nem baj, még a mi biológusunk nincs itt, de még feljöhet, még nem szólítottak" Aztán abban a pillanatban, behívnak, természetesen biológus nélkül, és még a kezedben a kilincs, szinte kiabál a sötétlila fecni az orvos kezében lévő mappádon. A fájdalom leírhatatlan, de tartanod kell magad, legalább addig amíg az épületben vagy. Nekem nem ment...
Hát ennyi 3 év eredménye nagyvonalakban.
Most a Kaáli Intézet van soron, ahol hétfő reggel leveszik a vért, és délután kell telefonálni az eredményért...Félek...
Most a Kaáli Intézet van soron, ahol hétfő reggel leveszik a vért, és délután kell telefonálni az eredményért...Félek...
Huh, én ezt nem is bírnám. Hogy a doki előbb tudja meg, hogy nem sikerült, mit én. Na, neeem. Nekem kell megtudnom először! De lássuk be, a megérzések meg is mutatják, már sokkal előbb...csak ugye a remény, az a nega tesztig meg van mindig.
VálaszTörlésszia
VálaszTörléshasonló helyzetben én sem bírnám ki és én is minden vizsgálatra elmennék, ahol legelőször kimutatnák a baba várást..barátnőmnek júniusban volt beültetése és kibírta,hogy nem tesztelt....egy hős lett emiatt a szememben:)
drukkolok nagyon...
Én sem bírnám ki, hogy nem tudjam... Te egy hős vagy!
VálaszTörlésAz az igazság csajok, hogy ezalatt a 3 év alatt, csak negatív tesztet láttam. Semmi nem volt! Szellemcsík sem! Ezt meg már nem bírom.
VálaszTörlésDE! Egyszer!!!!! Ovitrelle után rápisiltem másnap egy tesztre, és azt mai napig őrzöm. Kétcsíkos hcg teszt! :) No olyanom van.
Szóval ezért nem teszteltem, az ET+6 napi /nem reggeli.../ óta. Meg azért is mert egyedül vagyok itthon a hétvégén, és most egyedül nyomizni nem akarok.
Annyiból más, hogy a BMCben teszt nélkül én féltem, hogy elkezdek zokogni a doki előtt, azt meg nem szerettem volna. Így én is mindig teszteltem.
VálaszTörlésRád nagyon nagyon büszke vagyok, és szívből drukkolok, hogy jó híreket kapj!
Rita kitartást kívánok!! Remélem csak rószaszín cetlit fogsz látni, ha vannak itt is ilyen módszerek!
VálaszTörlésja a budaiban csináltam tesztet a 8. napon. szóval annyira nem ért felkészületlenül, de azért sokkolt....
VálaszTörlés